Nem várható díjemelkedés a kgfb-piacon

A jogszabályi háttér változása hatással lesz a piacra, de a szakember nem számít a tarifák emelkedésére. A Generalinál végzett számítások szerint az új árképzési szisztéma alapján az ügyfeleik mintegy 30%-ának közel 10%-os drágulást kellene elszendvedniük, másik egyharmaduk pedig közel ilyen arányú kedvezményhez jutna. A biztosító azonban arra törekszik, hogy megtartsa az eddigi tarifák szintjét. Egyrészt a magyar ügyfelek igen árérzékenyek, minél magasabb a tarifa, annál kevébé lojálisak, és annál inkább tájékozódnak a versenytársak tarifái felöl. Másrészt a PSZÁF októberben elfogadott új irányelve szerint a már állományban lévő díjak és az új kötések díjmértéke nem térhet el jelentősen egymástól, a felügyelet szigorú kontrollt helyzett kilátásba e téren.   

A teljesítmény alapú tarifaképzésről Ilics elmondta, hogy a biztosító szakma már régóta tudta, hogy a hengerűrtartalom nagysága az újabb gyártási technológiák miatt már nincs olyan szoros összefüggésben a kockázatokkal, mint régebben. A kérdés csak az volt, hogy a váltást egy új számítási módszerre ki bonyolítja le és finanszírozza. Az új szabályozással ez a felelősség a biztosítókra szállt. Az új rendszer a cégek informatikai hátterét és folyamatszervezését is érinti, a Generalinál például most zárult le egy nagyobb fejlesztés az IT-parkban, többek között azért is, hogy az ügyfelek szerződéseit megfelelően tudják menedzselni (hiszen egyre többen lesznek azok, akiknek a váltási forduló napja nem jnauár elsejére, hanem a gépkocsi megvásárlásának napjára esik már).

A gépjárművek teljesítményéről az adatokat a biztosítóknak kell beszerezniük, ez pedig nem is olyan egyszerű. Közhiteles adatbázisok a rendelkezésre állnak ugyan, de valószínűleg lesznek majd problémás esetek, hiszen ezt az adatot eddig semmilyen adatbázisba nem kellett felvezetni, vagy ha ez mondjuk meg is történt, nem volt döntő jelentősége. Az infromatikai háttér kiépítése mellett tehát a biztosítókra hárul az adatok "megtisztítása is".

Ilics László tehát jelentős piaci mozgásokra számít, és arra, hogy a társaságok a kockázatok alapján fogják indexálni az állományukat. Ezt a stratégiát követik a Generalinál is, tette hozzá Jákfalvi Zoltán, a Generali gépjármű üzletági igazgatója, mint elmondta, már csak azért is, mert a keletkező károk megtérítése a cél. "Láttunk már a piacon olyan stratégiát követő céget, amely csak a növekedést és a profitabilitást tűzte ki célul, nem lett jó vége" - mondta.

A Generali kgfb üzletága mindent egybe vetve nagyjából nullszaldós, tette hozzá Ilics, de felhívta rá a figyelmet, hogy ezt igen nehéz kiszámolni. A tárgyévet követően is érkezhetnek be adatok és újabb kárösszegek. "Volt olyan 1991-es esetünk, amely 2000-ben zárult le. Vagyis a károk oldalán a valós összeg csak jóval később realizálódott. A tartalékképzés ezért elengedhetetlen - ennek mértékét az előző évek tapasztalatai alapján állítjuk össze" - mondta a vezérigazgató-helyettes. Jákfalvi hozzátette, hogy a károk 15-20%-a realizálódik a tárgyév után tapasztalataik szerint. Ezek az esetek jellemzően a külföldön történt baleseteknél  vagy hosszabb kezelést igénylő sérüléseknél fordulnak elő.

Más tendenciák is kirajzolódni látszanak a magyar piacon. "A biztosító társaságok egyre inkább az ügyfél információira kiváncsiak, a személyes adatok (életkor, lakóhely, gyerekek száma, stb.) sokkal fontosabbak kezdenek lenni a kockázatok felmérésénél, mint a kocsi típusa. Az, hogy valakinek milyen autója van csak egy adat. A biztosítási piac liberalizációjának kezdetén még csak erre voltak kiváncsiak a társaságok, semmi másra."

E tekintetben a magyar piac is kezd hasonlítani a nyugat-európaira, de Jákfalvi Zoltán egy érdekes problémára is felhívta ezzel kapcsolatban a figyelmet. "Nem mindegy, hogy ki az ügyfél, ezt el kell dönteni. Az, aki díjat fizet, vagy az, akinek kára keletkezik?". A jelenleg hatályos magyar szabályozás a díjfizetőket kezeli ügyfélként, hiszen tucatnyi jogszabály rendelkezik például a transzparens árképzésről, a díjak emelkedésében régiós szinten is szűk mozgástere van a magyar biztosítóknak. Ilics László szerint egyetlen régiós piacra sem jellemző a transzparencia ilyen szintű igénye, mint Magyarországon, és máshol a társaságok ellenőrzése sem olyan szigorú, mint a PSZÁF mostani gyakorlata. "A fogyasztóknak ez nyilván pozitívum, hogy nekünk jó-e vagy rossz? Nos, nekünk ilyen paici körülmények között kell érvényesülnünk."

Ilics László szerint a hazai piacon csak a kárösszegek növekedése kényszerítheti ki a díjak emelését.

Privátbankár - Zsiborás Gergő