A középiskolai pedagógusoknak csupán 1 százaléka vállalna egy-két évnél hosszabb ideig tartó tanári munkát külföldön, amely a felnövekvő magyar szürkeállomány szempontjából jó hír 
A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok öt százaléka 1-2 hónapig szívesen vállalna munkát idegen nyelvterületen, de nem mennének túl messzire, a többségük (36%) legfeljebb Németországig utazna. Annak ellenére van ez így, hogy a nyelvi akadály már egyre kevésbé befolyásoló tényező, hiszen a tanárok 58 százaléka beszél már valamilyen szinten angolul, 46 százalékuk pedig németül.
A röghöz kötöttség oka azonban úgy tűnik, nem a tanárok elégedettségének következménye. Sőt, saját helyzetükkel kapcsolatban kifejezetten pesszimistán nyilatkoznak. Lényegesen rosszabbnak látják helyzetüket a korábban csatlakozott tagállamok pedagógusaihoz képest, és egyetlen egy válaszadó sem nyilatkozott úgy, hogy helyzete jobb lenne az uniós kollégákénál.
Árnyaltabb a kép, ha a 2004 óta csatlakozott országokban dolgozók helyzetéhez mérte saját magát a megkérdezett, ebben az esetben a tanárok 5 százaléka jobbnak ítéli saját helyzetét. A diákok helyzetét is sötéten látják ugyan a pedagógusok, saját helyzetüket mégis nehezebbnek ítélik, akár a régi akár az új csatlakozó államokat vesszük figyelembe. A pedagógusok saját helyzetük mellett a magyar felsőoktatást is kritikával illették, de egyetértenek abban, hogy az egyetemi oktatás színvonala és nemzetközi versenyképessége helytáll az uniós mezőnyben.
Az egyetem 23 éves hallgatója végzett 32 társávalTananyag lesz az ökoturizmus
Szemet szúrtak az utazgató professzorok
Ezer budapesti tanárnak nem lesz állása
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
