.jpg)
Király Júlia szerint - tekintettel a magas forintbetéti kamatokra és a devizahitelek alacsony kamatára - a devizahitelt felvevő magyar háztartások rövid távon, mikrofinanszírozási szinten nem döntöttek irracionálisan. A jegybanki alelnök szerint az MNB a kezdetektől jelezte a piacnak, hogy a devizaeladósodásnak vannak kockázatai. Annak idején azonban globálisan is az volt az álláspont, hogy engedni kell a piac önszabályozását, közvetlen beavatkozás nélkül - tette hozzá.
A recesszió várható magyarországi pályájáról Király Júlia azt valószínűsítette, hogy az "inkább U alakú, semmint V alakú lesz". Az MNB alelnöke ezzel arra utalt, hogy a meredek visszaesést követő hirtelen meglóduló növekedés helyett lassabb fordulatra számít a növekedési pályában.
Király Júlia a szombati EBRD-fórumon kijelentette: a kelet-európai válság szempontjából az amerikai Lehman Brothers nagybank tavalyi összeomlása volt a fordulópont. Szavai szerint a Lehman összeomlása óta "már senki nem meri kijelenteni, hogy nem lesznek újabb meglepetések".
Hozzátette: jelenleg nem tipikus "feltörekvő piaci válságról" van szó. A felzárkózó térség korábbi válságai belső problémákkal kezdődtek, és ezeket követte a tőkekiáramlás. A mostani krízis a nyugati gazdaságok pénzügyi válságával kezdődött, a feltörekvő országcsoportban ezután indult a tőkekiáramlás, és ennek következménye volt a belső sokk - állította az MNB alelnöke.
A magyar euróövezeti céldátum kijelölését firtató felvetésre Király Júlia azt mondta: ebben a hitelesség az elsődleges szempont. Magyarországnak már volt két céldátuma, és ha a harmadik sem teljesülne, azzal az egész euróövezeti csatlakozási folyamat hitelessége összeomlana - mondta. Szerinte amint lehetséges a hiteles céldátum kijelölése, azt haladéktalanul be kell jelenteni.
A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti az euró bevezetését Magyarországon, jóllehet vannak olyan citybeli vélemények, amelyek szerint ez már 2013-ban lehetségessé válhat.
"Gyors kamatcsökkentésről szó sem lehet"
A magyar gazdaság zsugorodása az első negyedben nem volt olyan rossz, mint azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várta, de a gyenge németországi növekedés nagyobb előttünk álló kockázatokra utalhat - jelentette ki Király Júlia pénteken. Mint a Reutersnek nyilatkozva elmondta, a forint utóbbi hetekben mutatott viszonylagos stabilitása ellenére a kamatok nem csökkenhetnek gyorsan - mivel ez a befektetők elmeneküléséhez vezethet -, miközben hiteles hosszú távú gazdaságpolitika is szükséges.
Király Júlia szerint semleges nézőpontból a GDP-csökkenés adata meglehetősen rossz, de a várakozásoknál jobb, és pozitív meglepetés volt a befektetőknek. Az alelnök ugyanakkor úgy véli, hogy "Magyarország nagy mértékben függ a külső kereslettől" ezért a gyenge német növekedési adat - amely az újraegyesítés óta a legrosszabb - , esetleg beárnyékolhatja a magyar kormány idei évre szóló 6-7 százalékos GDP-zsugorodási becslését.
Mint elmondta, a térségbeli eladások ellenére Magyarországon nem tapasztaltak jelentős tőkekiáramlást, és a februári mélypont óta a forint is stabilizálódott valamelyest. Ugyanakkor véleménye szerint "amíg a hosszú távú makrogazdasági politika nem megbízható és hiteles, az alapkamat nem csökkenthető gyors ütemben".
Király Júlia úgy látja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az átgondolt politika jó őrzőjének bizonyult. A nagy kérdés most az, hogy a magyar kormány mikor tud könnyen eurókötvényt kibocsátani. Mint mondta, ebből a szempontból a cseh és a lengyel eurokötvény kibocsátások jó jelzésnek bizonyultak - írta Reuters.
Oszkó: nem tudjuk, mikor lesz vége
Orbán: csak a Fideszben van erő!
Magyar hiánycél: beadja a derekát az IMF?
Így kerülhetnénk vissza az élmezőnybe
Király: kamatlábbal a valutaválság ellen!
MTI