Nincs jövője a kisboltoknak

Bár a fogyasztók fizetőképességük mérséklődése miatt az olcsóbb árukat és alacsonyabb árakat kínáló üzleteket keresik, a szupermarket csatorna az első félévben mégis erőteljes növekedésnek indult - hosszabb távon azért a hipermarketek lehetnek a nyerők

Az egyes értékesítési csatornák teljesítményét illetően el kell mondani, hogy a hipermarketek piaci részaránya a korábbi növekedéssel ellentétben ezúttal stagnált - olvasható a GfK Hungária szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A jelenlegi – valószínűleg átmeneti – stagnálás részben annak tulajdonítható, hogy a tavalyi év utolsó negyedében, illetve 2008 első hónapjaiban mind a szupermarket, mind a diszkontcsatorna szegmensében jelentős számú áruház nyílt – elemezte az okokat Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.

Figyelembe véve a hipermarket-láncok középtávú expanziós terveit és az eddigi tendenciákat, a GfK Hungária prognózisa szerint a csatorna középtávon további 5-6 százalékos piaci részesedést szerez, így a mostani 23 százalék körüli részesedésük 2013-ra 29 százalékra emelkedhet.

2008 első félévében a közlemény szerint egyébként a szupermarketek szerepeltek a legsikeresebben, hat hónap alatt 1,8 százalékpontos piacrész-növekedést produkálva, részesedésük így 16,6 százalékot ért el. Erősödésük irányába hat az egyik nagy hipermarket-lánc szupermarket-szegmensen belüli további terjeszkedése, továbbá a középtávon várhatóan emelkedő vásárlóerő is, amely a minőségi, de magasabb árfekvésű termékek felé fordítja a fogyasztók figyelmét.

Noha az európai országok viszonylatában hazánkban a kereskedelmi márkák forgalmi részesedése viszonylag alacsony (2007-ben 24 százalékos), a háztartások vásárlásaiban arányuk évről-évre nő. A vásárlóerő csökkenése 2008-ban várhatóan tovább erősíti ezt a tendenciát.

A diszkont-csatorna piacrésze nem mutatott jelentős elmozdulást a tavalyi év vége óta (18,4%) - állapítják meg. A magyar piacra idén belépő lánc piacra gyakorolt hatása egyelőre nem érezhető. A további négy diszkontlánc közül - részben boltnyitásainak köszönhetően - csupán egy szereplő tudta növelni részesedését, a többiek eredményei romlottak. A nagy hálózatok további terjeszkedését, illetve egyes diszkontüzletek átalakulását figyelembe véve előreláthatóan ez az a csatornatípus, amely középtávon a legintenzívebb fejlődést produkálja majd. 2013-ra 26 százalékos részesedést jósolnak ezen a téren a szakértők.

A hazai tulajdonú láncok valamelyest erősödtek, és - ahogy az várható volt - folytatódott a független kisboltok térvesztése. Ez utóbbi középtávon tovább tarthat, így a mostani 13,7 százalékos részesedés a GfK véleménye szerint 5 év múlva 7 százalékra zsugorodhat.

A szakértők meglátásai szerint a reáljövedelmek csökkenése és a növekvő energiaárak jelentősen visszavetették a fizetőképes keresletet és a vásárlási kedvet, ami ráadásul az élelmiszerek drágulásával párosult. A fogyasztók jövedelmük csökkenésére az adatok szerint kétféleképpen reagálnak: megszokott márkatermékeiket olcsóbb helyettesítő termékekre cserélik, illetve gyakrabban vásárolnak az alacsonyabb árszínvonalat képviselő kereskedelmi csatornákban. (Ennek látszólag ellentmond ugyanakkor a szupermarket csatorna piacrészének fent már említett 2008. első félévi növekedése.)

A postán várhatunk a legtöbbet a sorunkra
Kánaán? Fél évvel ezelőtti árak a boltokban
Az ingyenes házhozszállítás a legfőbb csali
Ha jön a hétvége, búcsúzz a pénzedtől!
Számtalan módszerrel akarnak minket átverni
Még mindig gondban vagyunk a jótállással
Olimpiai számba megy a nagybevásárlás

Privátbankár