Nincs se szolidaritás, se öngondoskodás

A jelenlegi egészségügyi rendszerben sem öngondoskodás, sem szolidaritás nincs, és meg kell teremteni a versenyt a biztosítók között, hiszen a legfontosabb az, hogy javuljon az ellátás színvonala - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerdán Budapesten. Több felszólaló azonban a jelenlegi rendszer javítására tette a hangsúlyt.

A Közép-európai Egyetem tanára a Tények és tévhitek a biztosítói modellekről című konferencián annak a véleményének adott hangot, hogy a verseny szükséges, mert csak a verseny hozhat minőségi javulást az ellátásban. A közgazdász kiemelte: az egészségügy területén nem lehet a pénzügyi erőforrásokat a szükségletek alapján elosztani, hiszen ha eszerint csoportosítanák át a forrásokat, a többi nagy ágazattól vonná el a pénzeket, és rövid úton összeomlana a gazdaság.

Véleménye szerint az ár-érték arányt kell figyelembe venni, hiszen manapság "nem veszünk Trabantot csak azért, mert olcsó"; ezt a logikát kell keresni az egészségügyben is - tette hozzá az egyetemi tanár.

Ki kell lépni a posztszocialista gondolkodásmódból - mondta Bokros Lajos -, és az igazi kérdésekre kell megtalálni a válaszokat. Mégpedig arra, hogyan "kényszerítsék" minőséget nyújtó ellátásra a szolgáltatókat, és azokat finanszírozó biztosítókat úgy, hogy a beteg kiszolgáltatottsága csökkenjen.

El kell érni azt, hogy az állampolgárok értékeljék saját egészségüket, ezért az öngondoskodásra kell ösztönözni őket, és "rossz úton járunk, ha elhitetjük a lakossággal azt, hogy szolidaritás van", hiszen a jómódúakat nem érdekli a rossz minőségű állami ellátás. Ők kifizetik a magánorvosok magasabb költségeit, így nem járulnak hozzá a közös kasszához, így kevesebb jut azok ellátására, akik valóban rászorulnak a szolidaritásra.

Bokros Lajos megjegyezte: az elmúlt 16 évben Magyarországon a verseny a gazdaság más ágazataiban világszínvonalú termékeket hozott létre.

Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára reagálva a volt pénzügyminiszter előadására elmondta: "nem szocialista csökevény" a szolidaritás rendszere, és azt nem közgazdasági elemek mentén kell megváltoztatni, hanem az egészségügy sajátosságait kell figyelembe venni. Véleménye szerint össze kell egyeztetni a társadalmi szükségleteket a jó minőségű hozzáférést a gazdasági lehetőségekkel, ami nagyon nehéz - ismerte el.

Az egyetemi tanár szerint az üzleti biztosítóknak fontos szerepe lenne az egészségügyben, de csak a kiegészítő biztosítások terén.

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy van olyan rendszer, amely egyenlő ellátást biztosít mindig mindenkinek - emelte ki. Mint fogalmazott: nem arról van szó, hogy állam vagy piac, hanem hogy ezeket a szereplőket hogyan lehet "összerakni". Szerinte nem az ideális rendszert kell keresni, hanem a jelenlegi feltételek között az optimálisat.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanára előadásában azt hangsúlyozta, hogy a versengő biztosítói modellek a magas jövedelműeknek kedvez, és nincs bizonyíték arra, hogy a biztosítók versenye javítja az ellátás minőségét.

A közgazdász szerint az egészségügyben alapvető hatékonysági problémák vannak, aminek okai, hogy a beteg "nem jó időben, nem jó ellátást" kap, és a páciens rendkívül kiszolgáltatott a rendszerben. Előadásában a többi között kiemelte: alapvető dilemma az, hogy a biztosítók országos hatáskörű szervezetek lennének, ezzel szemben az ellátást területi, kistérségi alapon kellene megszervezni, amire a biztosítók nem képesek, illetve ha eszerint működnének, az hihetetlen többletköltségeket eredményezne náluk.

Bejött a vizitdíj? Fogynak a betegek
OEP-reform: kiakadtak a szocialisták
Az MSZP nem kér a több-biztosítós modellből
A több-biztosítós rendszerben verseny kell!
Horn a vizitdíjnak, Kóka Hornnak ment neki