Növekszik a behajtók iránti kereslet hazánkban

A felszámolási és fizetésképtelenségi eljárások számának növekedésével párhuzamosan a vállalati követelésbehajtásra is egyre nagyobb igény mutatkozik a magyar piacon. Nálunk jelenleg a számlák kilenc százaléka marad kiegyenlítetlen a kilencven napos halasztott határidő után is, a válság előtti időszakban ez átlagosan öt százalékra volt tehető. Harka Péter szerint a kilencvenedik nap után már nincs sok esély arra, hogy egy cég saját maga képes legyen behajtani a tartozást.

A szakember örvendetesnek tartja, hogy a hazai vállalatok egyre nagyobb arányban ismerik fel, hogy a követeléskezelés kiszervezésével sokkal hatékonyabban juthatnak jogos pénzükhöz: Magyarországon 15%-kal nőtt a behajtásra átadott vállalati ügyek száma. A hazai cégek 13%-a használja ki ezt a lehetőséget, Európában 29% ez az arány, a világátlag 32% - emelte ki Harka Péter.
 
Az Atradius vezetője elmondta, hogy szerintük a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett csődtörvény sem teremtett megfelelő jogi hátteret a követeléskezelésre. Azóta a cégnél 10%-kal csökkent a lezárt ügyek száma, emellett a nyitott ügyek élettartama 15%-kal nőtt. Ezt a felszámolások növekedő számával és azok akár 2-3 évig elhúzódó lezárásával magyarázza a szakember.

Mivel az adós cégek java alulfinanszírozott és banki hitelre sem számíthat, a peren kívüli behajtások során is nehéz megállapodni a részletfizetés körülményeiről. Ezzel kapcsolatban Harka Péter elmondta, hogy a behajtást megrendelő cég még mindig jobban jár egy elhúzódó, de sikeres részletfizetés kikényszerítése után fizetendő sikerdíjjal, mint egy drága peres eljárással, ami még sikeres kimenetel után sem garantálja, hogy megkapja jogosan követelt pénzét.

Privátbankár - Mészáros András