A Le Monde című napilap elemzése arra az ellentmondásra világít rá, hogy míg Franciaország globalizáció-ellenességéről ismert, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetekben túlreprenzentált. Az IMF 61 éves történetében például 32 évig francia vezetés alatt állt.
Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke szerint ugyanakkor a világ jövőjéről nagy gondolatokkal szolgáló és a gondviselés embereit menedzselő Franciaország korszaka véget ér, és Strauss-Kahn belátható időn belül az utolsó francia lesz nemzetközi szervezet élén. A feltörekvő országok egyre nagyobb befolyást szeretnének a jövőjükről döntő szervezetekben is, ahol Pascal Lamy szerint a politikai gyarmatosítás korszaka még nem ért véget teljesen, de a munkatársak felvétele ma már nem annyira diplomáciai, hanem a nagyvállalatokhoz hasonlóan professzionális alapon történik. |
Franciaország másik különlegessége a köztisztviselők magas színvonalú képzése. A francia Közigazgatási Főiskolán (ENA) végzett többdiplomás tehetségeknek a nemzetközi karrier és függetlenség vonzóbb, mint a belpolitikai pálya. Németországban és Spanyolországban az elitképzőből inkább a regionális közigazgatás és a politika felé vezet az út, Nagy-Britanniában pedig gyakran a magánszektor felé fordulnak a közigazgatási iskolát végzettek.
A legmeghatározóbb viszont az, hogy Franciaország igazi lobbitevékenységet folytat annak érdekében, hogy honfitársai nemzetközi szervezetek élén álljanak.
Párizs, London: mennyi az annyi?
Bajban a francia társadalombiztosítás is
Élvezzük az EU-t - nettóban megállapítható
A francia kormányfő szerint csődben van országa
Francia- és Magyarország közös stratégiai érdekei (hanganyag)
MTI