Nyugaton már hallani sem akarnak az atomról
Közép-Európában jóval népszerűbb az atomenergia, mint nyugaton, de a nukleáris energiatermelő kapacitások növelése igen drága, és ilyen célra a nyugati-európai bankok esetenként megtagadják a hitelezést, áll a Fitch Ratings elemzésében.
A legnagyobb európai hitelminősítő szerint Nyugat-Európában számos kormány nyilvánosan nem támogatja az új atomenergiaipari beruházásokat, és jelenleg mindössze két, egyenként 1600 megawatt teljesítményű erőmű épül, Franciaországban és Finnországban.
Ezzel szemben sok közép-európai kormány támogatja az atomenergiát, és a térségben öt nagy ilyen beruházást terveznek, hozzávetőleg 10 ezer megawatt összteljesítménnyel, több mint 20 milliárd euró költséggel, áll az elemzésben. Ezek a tervezett beruházások egyenlően oszlanak meg a régi, szovjet tervezésű erőművek újakkal történő felváltása, illetve új kapacitások kiépítése között.
A Fitch Ratings szerint a meredeken emelkedő gáz- és szénárak, a szintén emelkedő áramdíjak, a közép-európai áramszektor kapacitásfeleslegének szűkülése és a széndioxid-kibocsátással kapcsolatos költségek főleg 2013 után várható emelkedése közepette üzleti szempontból ésszerű döntés lehet új atomerőművek építése Közép-Európában.
Tekintve azonban az ilyen beruházások magas költségeit, a potenciális biztonsági kérdéseket és az erőművek jövőbeni leszerelési költségterheit, csak nagy, az atomenergia területén "szilárd múlttal bíró" vállalatok képesek ilyen nagyszabású beruházásokra saját hitelképességük és adósi alapmutatóik jelentős romlásának kockázata nélkül, áll a Fitch londoni elemzésében.
A Fitch ebbe a csoportba sorolta a cseh CEZ energiaipari céget, amely nemrég jelentette be, hogy a 2002-2003-ban üzembe állított, 2000 megawattos temelini erőmű mellé esetleg további két, összesen 2000-3400 megawatt teljesítményű egységet épít 2020-ig.
Az elemzés szerint az atomerőmű-építés hosszú távú beruházás, és gyakran késések hátráltatják. Mindemellett hosszú idő telik el a beruházási kiadások és az új üzem működési szintű jövedelemképzésének kezdete között. A Fitch szerint azokban a közép-európai országokban, amelyek az EU-val kötött egyezség alapján régi, szovjet tervezésű erőműveket cserélnek újakra, átmeneti egyensúlytalanság alakulhat ki az ellátás és a kereslet között, amíg az új erőműveket rá nem kapcsolják a hálózatra.
Ez történt például Szlovákiában, ahol ennek következtében tavaly jelentősen emelkedtek a nagybani áramárak.
Egyes térségi atomerőművi beruházások jövedelmezőségét emellett terhelheti az is, hogy a háztartási áramdíjakat a szabályozó hatóságok szociális meggondolásokból továbbra is alacsonyan tartják, a meredeken emelkedő költségek és az atomerőművi berendezések költséginflációja ellenére is.
Ráadásul több nyugat-európai bank úgy döntött, hogy új közép-európai atomerőművi beruházásokra nem ad hitelt, ami még nehezebbé teheti a külső finanszírozás felhajtását, áll a Fith Ratings elemzésében.
Hibáztak a karbantartók: üzemzavar Pakson
A svájciak az atomenergiára esküsznek
Ingünk-gatyánk rámegy a megújuló energiákra?
Négy kihívás, amit nem tudunk elkerülni
A legnagyobb európai hitelminősítő szerint Nyugat-Európában számos kormány nyilvánosan nem támogatja az új atomenergiaipari beruházásokat, és jelenleg mindössze két, egyenként 1600 megawatt teljesítményű erőmű épül, Franciaországban és Finnországban.
Ezzel szemben sok közép-európai kormány támogatja az atomenergiát, és a térségben öt nagy ilyen beruházást terveznek, hozzávetőleg 10 ezer megawatt összteljesítménnyel, több mint 20 milliárd euró költséggel, áll az elemzésben. Ezek a tervezett beruházások egyenlően oszlanak meg a régi, szovjet tervezésű erőművek újakkal történő felváltása, illetve új kapacitások kiépítése között.
A Fitch Ratings szerint a meredeken emelkedő gáz- és szénárak, a szintén emelkedő áramdíjak, a közép-európai áramszektor kapacitásfeleslegének szűkülése és a széndioxid-kibocsátással kapcsolatos költségek főleg 2013 után várható emelkedése közepette üzleti szempontból ésszerű döntés lehet új atomerőművek építése Közép-Európában.
Tekintve azonban az ilyen beruházások magas költségeit, a potenciális biztonsági kérdéseket és az erőművek jövőbeni leszerelési költségterheit, csak nagy, az atomenergia területén "szilárd múlttal bíró" vállalatok képesek ilyen nagyszabású beruházásokra saját hitelképességük és adósi alapmutatóik jelentős romlásának kockázata nélkül, áll a Fitch londoni elemzésében.
A Fitch ebbe a csoportba sorolta a cseh CEZ energiaipari céget, amely nemrég jelentette be, hogy a 2002-2003-ban üzembe állított, 2000 megawattos temelini erőmű mellé esetleg további két, összesen 2000-3400 megawatt teljesítményű egységet épít 2020-ig.
Az elemzés szerint az atomerőmű-építés hosszú távú beruházás, és gyakran késések hátráltatják. Mindemellett hosszú idő telik el a beruházási kiadások és az új üzem működési szintű jövedelemképzésének kezdete között. A Fitch szerint azokban a közép-európai országokban, amelyek az EU-val kötött egyezség alapján régi, szovjet tervezésű erőműveket cserélnek újakra, átmeneti egyensúlytalanság alakulhat ki az ellátás és a kereslet között, amíg az új erőműveket rá nem kapcsolják a hálózatra.
Ez történt például Szlovákiában, ahol ennek következtében tavaly jelentősen emelkedtek a nagybani áramárak.
Egyes térségi atomerőművi beruházások jövedelmezőségét emellett terhelheti az is, hogy a háztartási áramdíjakat a szabályozó hatóságok szociális meggondolásokból továbbra is alacsonyan tartják, a meredeken emelkedő költségek és az atomerőművi berendezések költséginflációja ellenére is.
Ráadásul több nyugat-európai bank úgy döntött, hogy új közép-európai atomerőművi beruházásokra nem ad hitelt, ami még nehezebbé teheti a külső finanszírozás felhajtását, áll a Fith Ratings elemzésében.
Hibáztak a karbantartók: üzemzavar Pakson
A svájciak az atomenergiára esküsznek
Ingünk-gatyánk rámegy a megújuló energiákra?
Négy kihívás, amit nem tudunk elkerülni
MTI
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
