Nyugdíjhiány: nagy gondban a Ratkó-unokák

A magyar családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét – olvasható a Pioneer, az RSM DTM és a Tárki közös közleményében.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a magyar lakosság felének semmilyen megtakarítása, illetve értéktárgya nincsen. A pénzügyi kultúrát feltérképező kutatásból kiderül, hogy jövedelemforrásának elvesztésekor a lakosság negyede 1 hónapot, kétharmada pedig 3-6 hónapot sem lenne képes átvészelni tartalékok hiányában.

A hazai gazdaság és a költségvetés finanszírozása szempontjából kiemelt fontosságú a lakossági megtakarítások ösztönzése és a megtakarítók bizalmának erősítése – hangsúlyozta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. A jelenlegi szabályok szerint – a megtakarítási formától függően - a hozamok már középtávon is mentesülhetnek az adó alól, a hosszú távú megtakarításokat pedig hatékonyan ösztönzi az önkéntes nyugdíjpénztárba, illetve a nyugdíjelőtakarékossági számlára történtő befizetések után igénybe vehető adótámogatás. A válság és a nyugdíjrendszer körüli vita eredményeként érezhetően növekszik a lakosság körében a hosszú távú megtakarítások iránti kereslet - jelzi a szakember.

„A megtakarítások ösztönzése területén a kívánatos irányt az jelentené, ha támogatás nem egyedi termékhez, hanem megtakarítási időtávhoz kapcsolódna, így minél hosszabb takarékoskodási időszakot vállal a megtakarító, annál több kedvezményt kaphatna. Az összes hasonló időtávú és költségszintű takarékoskodási formának pedig egyforma elbírálás alá kellene esnie.” – húzta alá Vízkeleti Sándor.

Mivel a nettó megtakarítások összegét a pénzeszközök felhalmozásának és a lakossági hitelek változásának egyenlege adja, a hitelezés visszaesése jelentős javulást eredményezett 2010-ben. Ennek a közlemény szerint azonban csak mérsékelten örülhetünk, mert az emberek likvid pénzügyi eszközeik, például a bankbetétek egy részét a devizahitelek visszafizetésére fordították. 2010-ben összesen nettó 403 milliárd forint devizahitelt törlesztett a lakosság.

A megtakarítási hajlandóság érezhetően jelen van a társadalomban és megfelelő szabályozással mind a magánszemélyek mind a munkáltatók erre ösztönözhetőek – hívják fel rá a figyelmet. „Tekintettel arra, hogy a lakosság munkajövedelme közel 3-400 milliárd forinttal emelkedhet 2011-ben az adóváltozások hatására, ez részben teret adhat a megtakarítások növelésének is. E pluszjövedelem jelenleg a magasabb, 4-5 millió Ft éves jövedelem felettieket hozza a legkedvezőbb helyzetbe, ők azok, akik általában félre is tudnak tenni. Érdemes átgondolni, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket milyen eszközökkel lehetne megtakarításra ösztönözni, amelyek nem az adójóváíráson alapulnak.” – fejtette ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

A magas lélekszámú korosztályok ma 60, illetve 35 év körüliek. Ha azoknak, akik ma 35 évesek, kevesebb gyermeke születik, akkor többet tudnak dolgozni, és e többlet-aktivitás a gazdasági növekedésben is megjelenik. Ez társadalmi szinten eleinte pozitív, ám később, e népes korosztály nyugdíjba vonulásával negatív hatássá válik. Minél kisebb a népes korosztály termékenysége, annál nagyobb az eleinte kedvező, később negatív irányba forduló hatás. A legnagyobb megtakarítási szükséglete a Ratkó-unokáknak lesz, ha az időskori elszegényedést el akarják kerülni – tette hozzá Gál Róbert, a TÁRKI vezető kutatója.

Privátbankár