Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A munkavállaló oldal nem fogadta el, a munkáltatói oldal viszont támogatta az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a korkedvezmény-biztosítási külön járulék alóli mentességre vonatkozó törvénytervezetet.
A munkavállaló oldal nem fogadta el, a munkáltatói oldal viszont támogatta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a korkedvezmény-biztosítási külön járulék alóli mentességre vonatkozó törvénytervezetet.
Borsik János, a munkavállaló oldal szóvivője munkavállaló-ellenesnek nevezte a javaslatot. Nosztrai Judit, a munkáltatói oldal részéről szükségesnek tartotta, hogy indokolt esetben a munkáltatók mentesüljenek e többletjárulék fizetése alól.
A testület elfogadta a jövő évre vonatkozó munkanap áthelyezések tervezetét. Ezek szerint a legtöbb munkahelyen jövőre április 26-án szombaton munkanap lesz, május 2-án pénteken viszont pihenőnap. A másik áthelyezés, hogy az október 18-i szombati munkanapon kell majd ledolgozni az október 24-i pénteki pihenőnapot. A december 20-ai szombaton szintén munkanap lesz, december 24-én szerdán pedig pihenőnap.
A korkedvezményről szóló vitában Borsik János azt is kifogásolta, hogy a most tárgyalt törvénymódosítás a járulékfizetők mentességére vonatkozik, azaz a jogosultságok megszüntetésére, miközben azzal nem foglalkozik a tervezet, hogy miként lehet bekerülni a jogosultak közé. A kormánnyal 1997 óta vitáznak a korkedvezményé ügyéről, és még ma sincsenek pontos adatok arra, hogy jelenleg mennyi dolgozó veszi igénybe ezt a lehetőséget - nehezményezte a szakszervezeti vezető.
Az idén január 1-jétől már hatályos törvénymódosítás szerint az egészségre ártalmas, fokozott terhelést jelentő munkakörökben nem jár automatikusan a korkedvezmény, ezért a kedvezményért az ilyen munkakörökben dolgozókat foglalkoztató munkáltatóknak többletjárulékot kell fizetni. Ezeknek a munkáltatóknak nem 21 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségük van, hanem 34 százalékos. Igaz, hogy a felkészülés érdekében az idén még teljes mértékben átvállalja a költségvetés ezt a fizetési kötelezettséget az adott munkáltatóktól, jövőre már csak 75 százalékos mértékben, ezt követően 50, majd 25 százalékban. 2011-ben viszont már teljes egészében az adott munkáltatóknak kell kifizetni ezt a többletjárulék összegét.
Az új szabályozás kialakítása során a kormányzat úgy érvelt, hogy ne valamennyi járulékfizetőre terheljék a korkedvezmény évenkénti 15-20 milliárd forintnyi költségét. Csak azok a munkáltatók fizessék meg többletjárulékkal ezt, akik ilyen munkakörben foglalkoztatnak. Ez ösztönzést jelenthet arra is, hogy műszaki fejlesztéssel, technológiai korszerűsítéssel mielőbb megszüntessék az ilyen munkaköröket. A korkedvezmény ugyanis nem jelent tényleges megoldást az ilyen munkakörökben foglalkoztatottaknak.
Borsik János a vitában szólt arról is, hogy nemcsak azoknak kellene lehetőséget adni, hogy kikerüljenek a rendszerből, akiknél korszerűsítések vagy más fokok miatt már nem jelent fokozott igénybevételt az adott munkakör. Lehetőséget kellene adni további olyan munkakörök rendszerbe kerülésére is, amelyeknél ezek a fokozott igénybevételt jelentő körülmények a korkedvezményes munkakörökre vonatkozó, jelenlegi lista összeállítását követően állnak fenn. A jelenlegi listában 14 munkaköri csoport és 840 munkakör szerepel. Több munkakörnél viszont már nem indokolt a korkedvezmény, más munkaköröket viszont indokolt lenne a listába venni.
A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a többműszakos munkarendben dolgozók például a rendszertelenség miatt olyan igénybevételnek vannak kitéve, amely szerintük szintén indokolná a korkedvezményt. A szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, hogy most csak a listáról való kikerülés lehetőségéről határozzon az Országgyűlés, a listára való felkerülés ügyét pedig csak 2010-ig kell kidolgozni.
A szakszervezetek kifogásolták azt is, hogy a törvényjavaslat nem ad kellő jogorvoslati lehetőséget a mentesítésről szóló határozat ellen. Azt nem tartják jogorvoslati lehetőségnek, hogy a hatósági eljárásban kizárt fellebbezés helyett a hatósági határozat ellen bírósági felülvizsgálat kérhető. Ilyen esetekben, amikor a munkavállalótól megvonják a korkedvezmény lehetőségét nincs idő kivárni a hosszadalmas bírósági eljárást.
Borsik János hangsúlyozta: fenntartják igényüket arra, hogy a munkáltatóknak már a mentesítési kérelem megfogalmazása előtt legyen kötelező konzultálni a helyi szakszervezettel, munkavédelmi képviselővel. Elfogadhatatlan számukra az igazságügyi tárca azon érvelése, hogy ez a lehetőség azért maradt ki a törvénytervezetből mert az eljárásban ügyfél munkavállalókhoz képest az ugyancsak ügyfél szakszervezet többletjogosítványhoz jutna.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke külön is szót kért ebben az ügyben. Teljesen rossz értelmezésnek nevezte, hogy a szakszervezeteket ügyfélnek tartják. Mint mondta a szakszervezet az ügyfél munkavállalót képviseli az ügyben szociális partnerként, és nem ügyfélként. Ilyen alapon egy sor párhuzamos jogosítványt el lehetne vonni a szakszervezetektől és ezt határozottan visszautasította.
A kormányzati oldal részéről Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani törvénytervezet lehetőséget ad a munkáltatóknak a járulékfizetésből való kikerülésre, ahol az nem indokolt viszont a korkedvezményes körbe való bekerülés szabályait viszont alapos előkészítéssel, konszenzussal kívánják majd elfogadni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A munkavállaló oldal nem fogadta el, a munkáltatói oldal viszont támogatta az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a korkedvezmény-biztosítási külön járulék alóli mentességre vonatkozó törvénytervezetet. .jpg)
.jpg)
Megkezdődik a román elnökválasztás megismételt első fordulója. 
