Október 6. - megemlékezés Budapesten és Aradon

A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját hétfő reggel a Parlament előtti Kossuth téren; Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Batthyány-mauzóleumnál azt mondta: a megbocsátásnak és a búcsúnak kialakult kultúrája kell, hogy legyen; Aradon a magyar kormány nevében Szekeres Imre honvédelmi miniszter koszorúzott.

A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, és Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Batthyány-mauzóleumnál azt mondta: a megbocsátásnak és a búcsúnak kialakult kultúrája kell, hogy legyen. Emlékeztetett arra: Batthyány Lajos, akit az aradi vértanúkkal egy időben végeztek ki Pest-Budán, 21 éven keresztül mindössze "elhantolva" nyugodott, csak ezután temették el méltó módon.

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukását követően kerültek osztrák fogságba.

Utalt arra, hogy a megbocsátást nehéz volt gyakorolni azokban az időkben, amikor az 1848-1849-es szabadságharcot leverték, és a résztvevők százai, ezrei kényszerültek elhagyni az országot. Hiller István arra is felhívta a figyelmet, hogy Batthyány Lajos a bécsi Habsburg-udvarhoz lojális családból származott, ahol a kompromisszumok keresése, a tárgyalás volt a természetes magatartásforma, és nem a lázadás.
Október 6-án, a nemzeti gyásznapon azokra emlékezünk, akik "életüket adták nemzetünk szabadságáért", valamint azokra, akik emigrálni kényszerültek, és "sírjaik a világ sok pontján megtalálhatók". Úgy fogalmazott: az országot elhagyókat is megilleti a tisztelet, mert "a népek felemelkedéséért küzdeni nagyszerű dolog".

A Batthyány-mauzóleumnál a kegyelet és megemlékezés koszorúit helyezte el Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság kormánya nevében pedig Hiller István. Ugyancsak koszorúzott Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, Pálffy Ilona, az Alkotmánybíróság főtitkára, Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és Havril András, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke.

A parlamenti pártok nevében Nyakó István (MSZP), Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), Latorczai János (KDNP), Gusztos Péter (SZDSZ) és Pettkó András (MDF)koszorúzott. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében Boross Péter volt miniszterelnök, a szervezet elnöke, Budapest VIII. kerülete önkormányzatának nevében Takács Gábor alpolgármester, míg a fővárosi önkormányzat nevében Sebe László, a védelmi bizottság titkára koszorúzott.

Aradon Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentette: Magyarországnak és Romániának azonosak a modernizációs érdekei, hasonló adottságaik következtében természetes szövetségesei egymásnak. A tárcavezető az aradi vértanúk emlékét felidéző ünnepségen hangsúlyozta: a szabadságharc tragédiája volt, hogy a különböző nemzetiségű politikai vezetők túl későn ismerték fel: a "Népek tavasza" nemcsak egy nép tavasza volt. Ma a romániai magyarság nemcsak hogy kapcsolatot jelent a két nép, két ország között, hanem államalkotó tényezőt is.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kijelentette: a vértanúkra való emlékezés napja nemcsak a gyásznak, hanem a nemzeti szolidaritásnak, az összetartásnak a napja is.
Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.

MTI