Hétfői német sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság biztosi posztjainak betöltéséért kezdődött vetélkedés a tagállamok között
Miután az Európai Unió új vezető tisztségviselőinek személyéről az állam- és kormányfők már a múlt héten döntést hoztak, hétfői német sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság biztosi posztjainak betöltéséért kezdődött vetélkedés a tagállamok között.
A Handelsblatt arról értesült, hogy különösen Németország és Franciaország gyakorol nagy nyomást José Manuel Barroso bizottsági elnökre egy minél befolyásosabb biztosi poszt megszerzése érdekében. A mértékadó üzleti és egyben politikai napilap információi szerint Franciaország jövőbeli biztosa, Michel Barnier számára a belső piaci tárcát akarja megszerezni, mégpedig úgy, hogy tevékenységi körébe tartozzon a pénzpiacok szabályozása is.
Németország pedig azt hozta Barroso tudomására, hogy a kijelölt német biztost, Günther Oettinger leköszönő baden-württembergi tartományi miniszterelnököt az energiapolitikáért felelős biztos tisztségében szeretné látni, de úgy, hogy a poszt tulajdonosaként a környezetvédelem felügyeletét is megkapja.
A lap szerint Barroso egyelőre szembeszállt mind a francia, mind a német követeléssel. Különösen az utóbbival, ugyanis a bizottság elnöke arra törekszik, hogy a környezetvédelem felügyeletére önálló biztosi posztot hozzanak létre. Ezt állítólag meg is ígérte az európai Zöldeknek annak fejében, hogy szeptemberben az Európai Parlamentben támogatták újraválasztását. Ezzel egy időben - mint a Handelsblatt írta - több más tagország szintén jelezte, hogy saját bizottsági képviselője számára melyik tisztséget fogadná a legszívesebben, így Spanyolország és Olaszország is.
A Financial Times Deutschland ezzel párhuzamosan azt írta, Angela Merkel kancellár a háttérből igyekszik elérni, hogy Németország a következő években két fontos európai tisztséghez jusson. A kancellár állítólag megállapodott Nicolas Sarkozy francia államfővel arról, hogy az Európa Tanács jelenlegi főtitkárát, a francia Pierre de Boisseu-t a későbbiekben a kancellár közeli bizalmasának, illetve uniós tanácsadójának számító Uwe Corsepius váltja fel. Ennél is nagyobb "zsákmány" lenne ugyanakkor az Európai Központi Bank elnöki tisztségének megszerzése. A jelenlegi elnök, a francia Jean-Claude-Trichet mandátuma 2011-ben jár le, s Merkel az elnöki székbe a német jegybank, a Bundesbank jelenlegi vezetőjét, Axel Webert akarja ültetni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Hétfői német sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság biztosi posztjainak betöltéséért kezdődött vetélkedés a tagállamok között .jpg)
.jpg)
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
