Ön fizetne egy forintot is az online hírekért?

Átalakulóban van a hazai nyomtatott sajtópiac és nem csak az internet térhódítása miatt. Ennek ellenére az online tartalomszolgáltatók még mindig egy rentábilis üzleti modellt keresnek - a Ringier például azt is el tudja képzelni, hogy pénzt kér majd az online tartalmakért.

Magyarországon is folyamatosan csökken a nyomtatott lapok népszerűsége, a példányszámok - főleg a fiatalabb korcsoportoknál - folyamatosan csökkennek, elsősorban a közéleti lapok kárára. Ugyanakkor elhamarkodott dolog volna már is temetni a hazai print médiát, a folyamat ugyanis korántsem olyan gyors, mint ahogy azt sokan gondolják - derült ki a pécsi összegyetemi "Media 2010" elnevezésű konferencián, ahol a nagy magyarországi kiadók képviselői (Sanoma, EMG, Ringier) vitáztak a nyomtatott sajtó jelenéről és jövőjéről.

A felnőtt magyar lakosság mintegy 90%-a tekinthető újságolvasónak, az utóbbi évtizedek már főleg a bulvár töretlen térhódításáról szóltak, míg a szeriőz lapok példányszámai döntően az ezredforduló után kezdtek el jelentősen romlani. A hazai print piacnak persze a válság sem tett jót, elsősorban a reklámbevételek csökkenése érintette érzékenyen a piaci szereplőket. A Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) adatai szerint az első válságévben (2008-ban) a magyar sajtó összesített árbevétele 158 milliárd forint volt, és ennek csupán 44%-a származott a reklámokból, a nagyobb hányadot a lapértékesítés tette ki. A 2009-es év volt a mélypont, az idei évre már sokkal jobb eredményt várnak hazai lappiac vezetői.

Ön fizet most bármilyen online tartalomért?
	Igen, de csak nagy ritkán.
	Nem, soha.
	Ha olyan a szolgáltatás, megfizetem az árát.
	Csak ingyenes tartalmakat fogyasztok.

A konferenciára meghívott Papp Gábor a Ringierhez tartozó Blikk Csoport lapigazgatója is arról számolt be, hogy az elmúlt 2 évben így is jelentős nyereséggel zárta. Nyomárkay Kázmér a rivális és a magyar piacon vezető lapkiadó, a Sanoma Budapest lapigazgatója szerint átrendeződés van a piacon, a print termékek háttérbe szorultak az elmúlt években, de az átrendeződés mértéke és sebessége nem olyan gyors és dinamikus, mint ahogy azt sokan vélik. Az Est Media Groupot képviselő Schmidt Richárd szponzorációs csoportvezető szerint ma már mindenki többször is meggondolja belevágjon-e egy lap elindításába a magyar piacon, de nem lehetetlen vállalkozásról van szó. "Annyi bizonyos, hogy a mostani nem az építkezés időszaka, a piacon mindenki a saját zászlóshajójára összpontosít inkább" - mondta Schmidt, aki hozzátette, hogy az EMG-n belül a magazin divízió tavaly szintén nyereséges évet zárt.

A hazai nagy lapkiadók az elmúlt években bővítették az online portfóliójukat, de a print termékekről nem mondtak le. Igaz ugyanakkor, hogy főleg a napilapok piaca szűkült az elmúlt esztendőkben, azok közül is főleg a közéleti újságok szenvedtek el nagy visszaesést. Nyomárkay szerint ezeknek a lapoknak 5-10 éven belül nincs jövőjük, de hozzátette: az hogy valakik politikai célból életben tartják ezeket a lapokat, már más kérdés. Papp szerint a szintén a Ringier AG magyar lányvállalataként működő Népszabadság egyik legnagyobb problémája, hogy "40 éve ugyanúgy írnak újságot", amíg ezen nem változtatnak, marad a példányszámcsökkenés.

Furcsa kettősség jellemzi tehát a piacot, ha az online divíziókkal együtt vizsgáljuk annak jelenét és jövőbeni kilátásait. Hiszen amíg a nyomtatott termékek eladásai tendenciózusan és évek óta csökkentek, addig üzleti modelljük stabil maradt - amint azt a 2008-as bevételi adatok is mutatták (a meghívott előadók az elmúlt évek adatairól számszerűen nem nyilatkoztak, a 2010-es adatok pedig még nem elérhetőek).

A magyar fogyasztók hajlandóak a zsebükbe nyúlni, ha újságot vagy magazint vásárolnak. Nem igaz ez ugyanakkor a rohamosan fejlődő online tartalomszolgáltatásra, melynek fejlesztésére sok százmilliót költöttek nagy kiadók eddig is. Az online piacon a bevételek forrását a hirdetések jelentik, de a konferencia résztvevői szerint ezek nem elegendőek. Papp szerint csak tartalomszolgáltatásból nem lehet megélni már az interneten. Ezt Nyomárkay és Schmidt azzal árnyalta, hogy jelenleg a magyar piacon a "nagyoknak" ez is elég, képesek rentábilisan működni. Arról nem szabad megfeledkezni, hogy egy igen koncentrált piacról beszélünk, ez a globális tartalomszolgáltatókra is igaz. Magyarországon bármilyen furcsa is, az online sajtótermékek esetleges veszteségeit az anyacég print sajtóból származó bevételeiből tudják ellensúlyozni - így van ez például az Est Medianál is.

A jelenlévők közül csak Papp Gábor osztotta azt a véleményt, hogy a jövőben akár fizetős tartalmak bevezetését is elképzelhetőnek tartja a bevételek növelés érdekében. Ez annak fényében kifejezetten érdekes, hogy a Ringier és az Axel-Springer egy régiós együttműködés keretében fúzióra lépne Magyarországon is - a környező országokban ez már megtörtént. A két vállalatcsoport egyelőre a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására vár, ha a frigyre a GVH áldását adja, létrejön az ország legnagyobb kiadóvállalata, megelőzve a napjainkig piacvezető Sanomát.

Különleges, Magyarországon egyedülálló szolgáltatás ingyen - erre is van példa: Kövesse valós időben a piacokat! Real-time deviza-, hazai és külföldi részvény-, árupiaci és indexalapú CFD árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában!

Schmidt szerint a hazai fogyasztók "rosszul szocializálódtak a világhálón", mint mondta, a magyarok nagyon kényelmesek, nem hajlandóak fizetni az online tartalmakért. Nyomárkay szerint csak nagyon különleges háttérinformációért, pornográf tartalomért és játékokért hajlandóak a zsebükbe nyúlni a hazai feljasználók.

Sikeresen bevezetett üzleti modell az online tartalomszolgáltatásra még nincs tehát, de csoport szinten a hazai internetes újságok életben tudnak maradni. Az irányokat viszont már látni vélik. Úgy tűnik apró extrákért a magyar felhasználók is hajlandóak anyagi áldozatot hozni. Schmidt szerint érdekes az a jelenség, hogy egy pár éve a gyártó- és szolgáltató cégek adtak ki brandingelt lapokat, most pedig egyre több tartalomszolgáltató kínál termékeket és szolgáltatásokat, akár olyat is, ami elüt saját profiljától. A paletta a biztosításoktól a saját online könyváruházig terjed, és egyre bővül.

Nyomárkay ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az online tartalmak is igen sérülékenyek, átkattintani egy másik weboldalra sokkal egyszerűbb, mint megvenni egy másik lapot. Az online felületeknek is megvan ráadásul az élettartam görbéjük, akár csak más termékeknek. Gondoljunk bele a pár éve tapasztalt IWIW-lázba, amely mára már lecsengett, helyét egyre inkább átvette az itthon már 2,1 millió regisztrált felhasználónál járó Facebook. Arról se feledkezzünk meg, hogy a technikai fejlődés nem feltétlenül változtatja meg azonnal a fogyasztási kultúrát, az újságolvasásnak tradíciói vannak, életérzést és stílust sugároz még mindig.

Privátbankár - Zsiborás Gergő