A kutatók szerint óriási jelentőséggel bírhat az a 2000 éves vécé, amelyet a világ egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyénél találtak. A kereszténység gyökere lehet Kumránban 
A tekercsek az Ótestamentum töredékeit, a közösségi életről és apokaliptikus háborúról szóló leírásokat tartalmaznak, és a kereszténység gyökereiről valamint a zsidóság történelméről szolgáltak fontos információkkal. Egy izraeli antropológus, egy amerikai filológus és egy francia paleo-parazitológus most egy újabb lelettel egészítette ki a sort: emberi ürülékkel. A felfedezés sokkal fontosabb, mint azt első hallásra gondolnánk. A Kumránnál talált település ügyében régóta komoly vihar dúl a tudósok között. A többség által támogatott, az 1950-es feltárás óta létező tradicionális álláspont szerint a települést esszén szerzetesek lakták, akik szigorú szabályokat követtek a rituális erkölcsösség és nőtlenség terén. Úgy tartják, ezek a szerzetesek írták a kumráni tekercsek egy részét. A másik vélemény szerint Kumránban farmerek, fazekasok, vagy katonák éltek, és semmi közük sem volt az esszénekhez; a tekercsek pedig Jeruzsálemben írták, és az első században a rómaiak elől menekülő zsidók rejtették el a Kumrán környéki barlangokban.
Josephus Flavius zsidó történetíró az esszéneknek arról a szokásáról számol be, hogy szigorú szabályaik értelmében dolgukat a lakott területektől kellő távolságra végezzék, ássanak egy láb mély árkot, melyet aztán földdel temessenek be.
A tekercsek 1947-ben kerültek elő - képek Kumránból, kattintson!
Joe Zias jeruzsálemi antropológus és James Tabor, az észak-karolinai egyetem holt-tengeri tekercsekkel foglalkozó szakértője ezért a kumráni latrina felkutatásába kezdtek. Úgy gondolták, hogy ha elég nagy távolságra találják a településtől, betemetve, akkor egyfajta bizonyítékot találtak arra, hogy a lakosok esszének voltak.
Zias és Tabor egy sziklás területen mintákat vettek a talajból, és elküldték Stephanie Harter-Lailheugue-nek, egy ősi parazitákkal foglalkozó francia tudósnak. A mintában olyan élősködők nyomait találta, amelyek csak az emberi ürülékben találhatóak meg. A településhez közelebbi területekről származó mintákban ez nem volt kimutatható. Az esszén törvényeknek megfelelően a latrina tartalma el volt földelve.
A tudósok szerint talán az esszének voltak korukban az egyetlen olyan csoport, akit nem csak a szervezetükbe bekerülő, hanem az onnan kikerülő anyag sorsa is érdekelt. Véleményük szerint senki más sem fáradt volna azzal, hogy ekkora távolságban végezze dolgát.
Norman Golb, a chicago-i egyetem professzora, valamint a Kumrán-esszén-kapcsolat nagy ellenzője szerint az állítás minden alapot nélkülöz. Szerinte semmiféle bizonyítékot nem szolgáltat a lelet arra, hogy esszének éltek Kumránban. „Bárki más hasonlóan cselekedett volna, akárki is élt azon a területen.”
A kumráni tekercsek továbbra is megosztják és éles vitákra késztetik a világ tudóstársadalmát. A tét nem kicsi: a leletek segíthetnek bebizonyítani vagy megcáfolni azt a feltevést, hogy a kereszténység, a keresztény vallás a kumráni közösségből alakult ki, innen terjedt el a világban.
A sztárok se beszéljenek össze-vissza!
Miért beszél Izrael az atomfegyvereiről?
80 milliót adtak a dinoszaurusz tojásokért
Világelső a magyar klónegér
Négylábú delfinek, bálnák: itt a bizonyíték?
Forrás: AP
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
