A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet - mondta a pénzügyminiszter
A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet - mondta a pénzügyminiszter.
Fenntartható gazdasági növekedés csak egyensúly közeli államháztartás mellett lehetséges, ez a válság legfontosabb tanulsága Magyarország számára is - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott konferencián.
A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet, s ezt a balti országok példája ékesen bizonyítja - jelentette ki a pénzügyminiszter. A Bajnai-kormány válságkezelési tevékenysége nyomán növekedési tartalék szabadulhat fel, amelyet akkor lehet mozgósítani, ha az exportpiacok már bővülni kezdenek - tette hozzá Oszkó Péter.
A válság bebizonyította, hogy nincsen "ingyen ebéd", hosszabb távon az exportvezérelt fejlődés alapozza meg a gazdasági növekedést - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke arról beszélt, hogy Magyarország megúszta a tőkemérleg-válságot, majd kénytelen volt brutális fiskális szigort bevezetni. A válság elkerülését segítették a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió, amely "ernyőt tartott Magyarország fölé" - magyarázta Kopits György. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a válságkezelés lényege a magyar kormány prociklikus gazdaságpolitikája, a fiskális kiigazítás volt. Emellett jelzésként értelmezhetők azok a reformjellegű elemek, amelyek az adó- és jóléti rendszert fogják át, de ezzel egyenértékű az új költségvetési szabályrendszer bevezetése, amelynek fő célja az állami pénzügyek átláthatóságának és fenntarthatóságának megteremtése - tette hozzá.
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról szólt, hogy a válság rávilágított: megbuktak a hagyományos közgazdasági modellek, az előrejelző rendszerek nem működtek, és a gazdasági válság egy olyan területről indult ki, amely nagyjából az Egyesült Államok pénzpiacának egy kis szegmensét jelenti. A válságban azonban sikerült elkerülni a legrosszabbat, a nemzetközi pénzügyi intézmények szoros együttműködésével, közös fellépésével, összefogásával elérték, hogy ne omoljanak össze a nemzetközi pénzpiacok - mutatott rá az alelnök.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy az állami ellenőrzés technikáit ki kell terjeszteni a kockázatelemzés elvégzésére, a menedzselés hatékonyságának ellenőrzésére. Kovács Árpád aláhúzta, a stabilizáció akkor lesz sikeres, ha a fiskális szabályozást és a pénzügyi ellenőrzés módjait belső indíttatás alapján vezetik be és valósítják meg. Az ÁSZ elnöke kiemelte: egy-egy ilyen válság arra is felhívja a figyelmet, hogy szükség van a nemzeti pénzügyi ellenőrző hatóságok közös fellépésére a nemzetközi színtéren, ebben a tevékenységben fontos szerep hárul olyan intézményekre, mint például az Európai Unió számvevőszéke.
Török Ádám akadémikus, a Költségvetési Tanács előadásában rámutatott: meg kellene újítani a közbeszerzés szabályozását, mert annak mostani rendszere éves szinten 200-300 milliárd forint kárt okoz az országnak.
Új felügyeleti struktúra alakul
A pénzügyi felügyeleti rendszert abba az irányba kell eltolni Magyarországon, hogy előre lásson, jelezzen, előretekintően elemezzen, és képes legyen megakadályozni a krízishelyzeteket - jelentette ki Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke kedden Győrben.
A Felügyeleti és banki válságráhatá-sokk, avagy Mentőcsomagok, transzparencia és a kilábalás esélyei címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen a PSZÁF elnöke kifejtette: több tanulságot is hozott a válság a felügyeleti rendszerek számára. Ezek közé tartozik, hogy a világ pénzügyi helyzetében megjelentek olyan kockázatok, amelyek átnyúlnak a határokon. Ezzel szemben nemzeti felügyeletek vannak, amelyeket nem tudták lekövetni a globalizációt, s amelyek között alig van kapcsolat. Ugyanakkor az egyes szektorokon is átnyúlnak a kockázatok, mint ahogy a termékeken is - mutatott rá Farkas Ádám,
Az elnök szerint ugyancsak a válság tanulsága az a magatartás, amelyben a tőkepiaci befektetők egyre rövidebb távon egyre agresszívabb hozamelvárásokat támasztottak. Mindez arra ösztönözte a pénzügyi rendszerek szereplőit, hogy egyre agresszívabban vállaljanak kockázatot.
Emellett a hagyományos kereskedelmi bankok bizonyos mértékben háttérbe szorultak, és megjelentek olyan intézmények, amelyek közvetlen kockázatvállalással, minden felügyelet nélkül tudták tevékenységüket folytatni. Ugyanakkor azok a védelmi vonalak, amelyeket eddig megbízhatónak tekintettek a befektetők, mint a pénzügyi kormányzatok, a jegybankok, a felügyeletek, hitelminősítők, nem megfelelően működtek.
A válság hatására ma igen jelentős változások zajlanak az Európai Unióban, felügyeleti szempontból új struktúra alakul ki - mondta el az elnök.Magyarországon ugyancsak történnek változások a nemzeti felügyeleti rendszerben - jelezte. Hozzátette: ennek során meg kell teremteni az összhangot a kormányzat, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank között.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egyebek között arról beszélt, hogy Magyarországon nincs pénzügyi válság, gazdasági válság van, amelyet pénzügyi okok váltottak ki. Véleménye szerint Magyarországon Európa egyik legfejlettebb felügyeleti rendszere alakult ki a kilencvenes évek óta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A jövőbeni növekedésre felvett hitelekre nem lehet építeni, mert a hitelforrások elapadása drasztikus gazdasági visszaeséshez vezet - mondta a pénzügyminiszter .jpg)
.jpg)
Izraelben lőttek ki egy elfogórakétát az ide telepített THAAD ütegből. Azt egyelőre nem tudni, eltalálta-e a célpontot. 
