MSZP: újítsuk a paneleket!
Lamperth Mónika (MSZP) a panelfelújítási program folytatását szorgalmazta felszólalásában, és azt, hogy erre csoportosítsanak át 10 milliárd forint többletforrást. Mint mondta, a büdzsében a panelprogramra előirányozott 3,3 milliárd forint azt jelenti, hogy a kormány a programot leállítja, az összeg csak az eddigi kötelezettségek kifizetésére lesz elegendő.
Úgy vélekedett: baj, ha leáll a program, mert a lakóközösségek hónapok, akár évek óta készülnek a felújításra, tanulmányokat, felméréseket készítettek.
Szerinte a program a lakók megtakarításai mellett más hasznot is hozhat: munkahelyeket teremt az építőiparban.
Fidesz: felül kell vizsgálni a panelprogramot
Bebes István (Fidesz) szerint a panelprogram "több sebből vérzik", már a céljai sem voltak mindig helyesek. Azt mondta: felül kell vizsgálni a programot, meg kell találni a források leghatékonyabb felhasználásának módját, a programot ezt követően lehet újraindítani.
A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy olyan módosító indítványokat adtak be, amelyek az önkormányzati adóbevételeket próbálják növelni. Ezek közül egyebek között kiemelte: szorgalmazzák, hogy a helyhatóságok részesülhessenek az általuk beszedett közigazgatási bírságokból, hiszen ez többletfeladattal jár.
A Jobbik a Magyarok Világszövetségét támogatná
Novák Előd (Jobbik) jelezte: frakciója olyan indítványt adott be, amely 474 millió forintos költségvetési támogatást juttatna a Magyarok Világszövetésének. Ezt azzal indokolta, hogy ha a Fidesz-kormány komolyan gondolja a nemzeti együttműködést, akkor ezen módosító javaslat elfogadásával rendezheti a szervezettel a kapcsolatát.
Emlékeztetett, hogy az előző Fidesz-kormány alatt szűnt meg a szövetség költségvetési támogatása. Mint mondta, az összmagyarságot képviselő Magyarok Világszövetsége rendelkezik a világon a legnagyobb külhoni alapszervezeti hálózattal.
Szili Katalin a pécsi konferenciaközpont nemzeti intézménnyé nyilvánítaná
Szili Katalin független képviselő egyebek mellett azt szorgalmazta, hogy a pécsi konferencia- és koncertközpontot nyilvánítsák nemzeti intézménnyé és juttassák költségvetési támogatáshoz. Leszögezte: az egész ország érdeke, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is legyenek a nemzet, a társadalom értékeit megjelenítő kulturális intézmények.
A Fidesz a közfoglalkoztatásról
Karakó László (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2011. évi költségvetés az államadóság csökkentésére, a családok támogatására, a foglalkoztatottak számának bővítésére, a GDP-növekedésre és a fogyasztásbővítésre teszi a hangsúlyt.
A közfoglalkoztatásról szólva kiemelte: nemzeti közfoglalkoztatási program indul, amelyben az állam egységes rendszerben nyújt pályázatos támogatást a közfoglalkoztatással érintett többletmunkahelyek létrehozására. E célra a munkaerőpiaci alapban jövőre 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál bérpótló járandóságra 48 milliárd forint jut.
Nőkre költene az LMP
Kaufer Vigár (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés nem segít a fiatal, kisgyermekes, gyermekvállalás előtt álló nők helyzetén. Leszögezte: pártja szerint kulcsfontosságú lenne a nők választási lehetőségét megteremteni, ehhez rugalmas munkavállalási formák kellenének.
Kifejtette: a 2011. évi büdzsé nem emeli azokat a tételeket sem, amelyek a bölcsődei, óvodai helyek bővítését céloznák meg. Szerinte ezek jövőre visszafogják majd a gyermekvállalást.
A Fidesz a turizmus fontosságáról
Hadházy Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a turizmus a foglakoztatás bővítése terén is jelentős ágazat lehet. A módosító javaslatok közül kiemelte azt, amelyik részben visszapótolja az önkormányzatoknak a turisztikai adó miatti elvonást. Egy másik javaslat pedig a turisztikai célelőirányzatot emelné meg 2,7 milliárd forinttal - szögezte le.
MSZP: 62 milliárd munkahelyteremtésre
Kiss Péter (MSZP) azt szorgalmazta, hogy az aktív munkaerő-piaci eszközök bővítésre fordítsanak plusz költségvetési forrásokat. Mint mondta, az MSZP által benyújtott módosító indítványok összesen 62,2 milliárd forint többletpénzt adnának munkahelyteremtésre.
Jelezte: véleményük szerint a gazdasági növekedést és a hazai fogyasztásbővülést túl optimistán tervezte meg a kormány, így kevéssé várható foglalkoztatás-növekedés. Hivatkozott a Költségvetési Tanács elemzésére, amely szerint az idei 92 milliárd forint helyett jövőre 64 milliárd forintot jut a közfoglalkoztatásra. Úgy vélekedett, ez a több mint egyharmados visszalépés aggályos, azt jelenti, hogy a kormányzat a közmunkára, az Út a munkához programra, a közhasznú foglalkoztatásra, azaz segély helyett munka "megoldására" juttat kevesebb pénzt. Ennek pedig az a következménye, hogy 30 ezerrel kevesebb lehet a közfoglalkoztatottak száma - mondta.
MTI