Párbeszéd a fenntartható jövőért

A konferencia előadói között számos nemzetközi szaktekintély felszólalt, így például Pierre Echard, a CSR Europe igazgatója, Edoardo Gai, a neves Dow Jones Sustainibility Index szakértője, a SAM (Sustainability Assessment Methodology) Research igazgatója, Dr. Martin Antony Blake, az Angol Királyi Posta CSR vezetője, Hardi Péter,  a kanadai nemzetközi Fenntartható Fejlődés Intézet főtanácsadója, James Woodbridge, a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. marketing és kommunikációs igazgatója, Richard Skene a Holcim Hungária Zrt. Igazgatóságának elnöke, egyben a Hungarian Business Leaders Forum igazgatója, valamint Szondi György, az angliai Leeds Business School docense.

A Kommunikáció Menedzsment c. szakfolyóirat kiadójaként és a Wall Street kommunikációs esték házigazdájaként ismert Business Class, valamint a Menedzserek Országos Szövetsége közös szervezésében életre hívott CSR Hungary® 2006 igazi mérföldkő lett a vállalatok felelősségvállalása terén zajló társadalmi párbeszédben, hiszen programjával nem csak másfél száz érdeklődőt, hanem mellettük számos, nemzetközi viszonylatban ismert és elismert szakembert is megnyert. A konferencia jelentősége óriási, hiszen az itt folyt párbeszéd megerősítette a hazai érintettek nemzetközi szakma-fejlesztésben való részvételét, esélyt teremtve arra, hogy a CSR fogalmának, valamint gyakorlatának kimunkálása a jövőben a magyar vállalatvezetők és a civil mozgalmak képviselőinek fokozottabb bevonásával folytatódjon.

Korszakváltás – megroppant a "nagyok" birodalma?

A világ gazdasága az ezredforduló korszakában tagadhatatlanul jelentős változásokon ment keresztül. A globalizációs folyamatok a világon mindenütt felerősítették a teljesítményfokozásra irányuló trendeket. Ma a világ gazdasága napi 24 órában és hetente hét napon át zakatol. Nincsenek stabil munkahelyek és az állandó foglalkoztatottság is eltűnőben van. A társadalmi olló az elmúlt évtizedekben drasztikusan kinyílt, a jövedelemkülönbségek mértéke a tengerentúlon, de Európa számos országában is hihetetlenül megnőtt.

A vállalatok működését leíró, modellező elméletek egymásnak ellentmondóan hol a profitmaximalizálásra, hol pedig a nem gazdasági értékként emlegetett ökológiai értékek, a természeti környezetet tiszteletben tartására helyezik a hangsúlyt. Az ezredforduló eredménye, hogy az értékalapú vállalatelméletek az utóbbihoz csatlakozva új elemet jelenítenek meg, ez pedig nem más, mint az ember.

„Ma már nem az a kérdés, vajon szükség van-e egy vállalatnak felelős magatartásra, sokkal inkább arra keressük a választ, hogyan tegyük?” – fogalmazott számos előadóval egybehangzóan Ertsey Katalin, a Pannon Példakép Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A vállalatok társadalmon belüli útkeresése mára a stakeholderek – a vállalati célok megvalósításában részt vevők, ill. az abban érintettek – körének jelentős bővülését eredményezte, ezáltal a vállalatok döntési mechanizmusa is összetettebbé vált. Egyre sürgetőbb a kérdés, vajon e globalizált, ún. új gazdaság keretein belül hogyan is kell viszonyulniuk a gazdaság szereplőinek a társadalomhoz és a környezethez, hogyan alakítható ki egy olyan kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat, mely hosszútávon egyértelműen a fenntarthatóság és az értékteremtés felé mutat.

Pierre Echard előadásában a CSR nemzetközi történetének mérföldköveit felelevenítve hangsúlyozta: a világ folyamatos változáson megy keresztül, melynek célja a fenntartható gazdálkodás feltételeinek minél szélesebb körben való megteremtése. Ez mindannyiunk felelőssége, bár – tette hozzá – a nagyvállalatok példamutatása, szerepvállalása mára valamennyi társadalom számára kiemelten fontos kérdés lett.

Erősödő társadalmi kontroll - a siker újraértelmezése  

A siker, a vállalatok dolgozóinak munkájából fakadó nyereség ma már a tulajdonosok számára nem csupán bevételt, hanem azzal együtt egy újfajta, minden korábbinál erősebb kontrollt magában hordozó társadalmi felelősséget is jelent. A kooperatív helyzetek felismerése és kihasználása ugyanakkor egyre több, kézzel fogható eredményt hoz valamennyi részt vevő számára. Átalakulnak a profit-orientált szervezetek és a civil szféra együttműködésének keretei, a támogatás már nem csupán a pénzbeli adomány szintjén jelenik meg, hanem aktív kapocs lesz az említett felek között. Azáltal, hogy a gazdálkodó szervezetek önmaguk is részt vállalnak a társadalmi, ill. a környezetet érintő projektek megvalósításában, valódi értéket teremtenek. A közös értékteremtés pedig lehetőséget, esélyt jelent mindkét fél számára, hogy további céljaikat is együtt, egymással együttműködésben próbálják elérni. Minderre ma már számos pozitív példa említhető, természetesen elsősorban a nagyvállalatok körét illetően.

Stratégia, vagy eszköztár a mindennapokra?

A felelős gondolkodás értéke leginkább a napi gyakorlatban mutatkozik meg. Ma már a MOL Csoport egyetlen tagja sem teheti meg, hogy döntéseit pusztán a profitmaximalizálás érdekében, környezetével nem törődve hozza meg. A cég fenntartható fejlődésnek alapja, napi működésének záloga éppen az a bizalom és támogatás, amit a környezettel való folyamatos párbeszéd teremtett meg. Az eredmények azt mutatják, hosszú távon csak a civil szervezetekkel való együttműködés, az egymásra figyelés teheti eredményessé a vállalatot. Naponta kell törekedni e párbeszéd továbbépítésére, a reális lehetőségek felkutatására, támogatására – hangsúlyozta Pallaghy Orsolya, a MOL Csoport vezető tanácsadója.

A konferencia előadói közül többen hangsúlyozták: amikor a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról esik szó, gyakorta csak az alkalmazott eszközök sokaságáról hallhatunk. Megismerhetjük például, hogy a munkavállalói kapcsolatok, a környezetvédelem, a beszállítói-, ill. a civil kapcsolatok, vagy éppen a szponzoráció terén ki, milyen eszközökkel, megoldásokkal igyekszik tenni azért, hogy saját környezetével felelős viszonyt alakítson ki. Pedig a lényeg nem itt van.

Manapság egyre többször találkozhatunk a vállalati stratégia fontosságával, a benne megfogalmazott és belső elvárásként rögzített értékek, célok személyiség-meghatározó voltának fontosságával. A stratégia az elsődleges kotta, amely mentén egy vállalat élete nap mint nap zajlik. Ez adja valamennyi működési elem legfőbb keretét, határozza meg az elérendő célokat és az oda vezető utat. A társadalmi felelősségvállalás e kotta szerves része kell, hogy legyen. Nem beszélhetünk külön CSR és vállalati stratégiáról, hiszen a kettő csak együtt életképes.

„Amíg a felelős menedzsment és a cég CSR programja elválik egymástól, csak promóciós jellegű felelősségvállalásról beszélhetünk. A hazai vállalatok szemlélete azonban folyamatosan változik, melynek köszönhetően a promóciós jelleg helyett egyre inkább a stratégiai szemlélet uralja a felelősségvállalás világát.” - mondta prezentációja során Mikola Gergely, a Brit Kereskedelmi Kamara CSR Munkacsoportjának vezetője.

Az ezredforduló tapasztalatai egyértelműen arról tanúskodnak, a gazdálkodó szervezetek eredményességének egyik legfőbb záloga éppen a civil szervezetekkel való hosszú távú együttműködés, az egymásra figyelés lehet igazán. Ezért is kell e szektor valamennyi tagjának naponta törekedni e párbeszéd továbbépítésére, a reális lehetőségek felkutatására, kiaknázására.

 

Oldalak:

( 1 )

( 2 )

következő >>