.jpg)
"Természetesen látunk olyan törekvéseket, hogy a demokratikus retorikát az orosz bel- és külpolitika befolyásolására használják, ez ártalmas, csak arra jó, hogy aláássa a demokrácia intézményei és elvei iránti bizalmat" - mondta. Moszkva ezzel együtt folytatja partnereivel a vitákat, "azok meg remélhetőleg előbb-utóbb megértik, hogy ha valamit akarnak Oroszországtól, akkor a lényegről kell beszélni - az ilyen törekvéseknek nincs perspektívája. Ha a koszovói problémát kell megoldani, akkor arról kell beszélni, nem pedig az oroszországi demokráciáról. Ha pedig tényleg aggodalom mutatkozik az oroszországi eseményekkel kapcsolatban, akkor beszéljünk arról" - mondta.
Az államfő teljesen alaptalannak minősítette azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Oroszország a központosított alapokat - a stabilizációs alapot - arra akarja felhasználni, hogy betörjön az amerikai, és/vagy az európai gazdaság legbelső szentélyeibe. Emlékeztetett arra, hogy ezeket az eszközöket eddig külföldi államok értékpapírjaiba fektették. "Nem szándékozunk - legalábbis egyelőre - áttérni olyan kockázatos befektetésekre, amilyenek egy mégoly szilárd alapokon álló vállalat részvényei" - mondta.
Mint kifejtette, igen furcsának találta, hogy az Egyesült Államokban törvényt hoztak a külföldi befektetésekről, és ezt szóvá is tette George W. Bush amerikai elnöknek. Külön kifogásolta, hogy egy bizottságot is felállítottak, amelyikben részt vesznek a titkosszolgálatok.
Hozzátette, hogy Nyugat-Európában is valami hasonlóra készülnek, s közölte: "mi is hozunk egy ilyen törvényt. Ahelyett, hogy a szabad piac és a nyílt, liberális gazdaság eszméit támogatnánk, mindannyian áttérünk az izolacionizmusra”. Putyin leszögezte: "ha attól félnek, hogy Oroszország állami eszközöket (külföldi vállalatokba) fog befektetni, hát ez nem így van".
Megjegyezte még, hogy a nyugati államok értékpapírjaiba való portfólió jellegű befektetések szintén a nyugati gazdaságnak használnak, amennyiben stabilizáló hatással vannak.
Putyin másfelől kijelentette mindent meg fog tenni a következő orosz államfő önállóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében. Oroszországnak – hangoztatta – hosszú távon erős elnöki hatalomra van szüksége. Hangsúlyozta, hogy Oroszország jövőjét nem lehet egy emberhez, vagy egy csoporthoz kötni, és ami a jövőt illeti, a többpárti demokrácián és a civil társadalmon kívül nem lát más eszközt az ország stabilizálására, ezek kifejlődéséhez viszont idő kell.
Elmondta, hogy nem tudja még, mivel fog foglalkozni távozása után, de bármi legyen is az, felételezi, hogy bizonyos befolyása továbbra is lesz. Arra nem válaszolt, hogy vajon négy év múlva újra indul-e az elnökválasztáson: azt mondta, az még messze van, korai erről gondolkodni.
Hidegháború van a kémkedésben
Újabb orosz pénz folyik az angol fociba
Nyugatnak kelet, keletnek nyugat kell (hanganyag)
MTI