
A tőzsde a nagybefektetőké. Illetve azoké, akik tudják, hogy a nagybefektetők hogyan gondolkoznak. Azok, akik úgy döntenek, hogy pénzüket a tőzsdén forgatják meg, mind egy céllal hozzák meg e döntést. PÉNZT akarnak keresni.
Hogy hogyan keressünk pénzt a tőzsdén? Erről eltérőek a vélemények. A közgazdaság alaptörvénye, hogy a kockázat és a hozam mindig korrelál egymással. Azaz ha a tőzsdére visszük a pénzünket, kockáztatunk a magasabb hozam reményében. A nagyok azonban tudják, hogy a tőzsdén hosszútávon kockázat nélkül is lehet pénzt keresni. Vagy legalábbis minimális kockázattal. Épp úgy ahogy bármilyen más szektorban a kapitalista országokban. A recept egyszerű: VEGYÜK EL!
És hogy hogyan tudják a pénzt elvenni? Professzionálisan, úgy hogy a kisbefektető észre sem veszi, hogy kirabolták. Minél kisebb egy piacon a likviditás, annál egyszerűbb elvenni a pénzt. Minél kevesebben kereskednek egy termékben, annál nagyobb a kockázat, hogy veszíthetünk. Miért? Mert annál könnyebb minket kirabolni.
Ez nem is csoda, hisz a nagyobb alapok egy illikvid piacon odateszik az árfolyamot, ahova akarják. Nincs nehéz dolguk, hiszen folyamatos keresletet vagy éppen kínálatot tudnak biztosítani a „korlátlan” pénzük végett. A kisbefektetőnek azonban nem korlátlan a pénze, még egy illikvid piacon sem. De hogy jobban átlássuk a helyzetet, nézzük meg napjaink egyik legérdekesebb sztoriját.
Rablás felsőfokon
A múlt hét folyamán a búza ára soha nem látott csúcsokra emelkedett. Fundamentumok természetesen vannak mögötte, de hogy ezek mennyire megalapozottak, afelől kétségek merülnek fel. A kereslet nagy, míg a világpiacon a kínálat a rossz időjárás miatt nem kielégítő. Ausztrália - a világ második legnagyobb búzaexportőre - a várható búzatermést a júliusi 21 millió tonnás előrejelzésekről a múlt héten kétszer is lefelé módosította. Először 15,5 millió tonnára, majd két nappal késöbb 9,9 millióra. Ez két héten belül már a negyedik módosítás volt, mindez az időjárásra fogva.
Azonban ahhoz, hogy a búzatermés 50%-al csökkenjen ilyen rövid idő alatt nem elég a szárazság. Ahhoz tűz kell. Hogy a hírek mennyire megalapozottak, az nagyon kétséges. A hír itt nem információ. A hír dezinformáció. Hiszen nem igaz. Egy eszköz, hogy a befektetőket meggyőzzék, a rendkívül magas árak megalapozottak.
De mi is az igazság? Ha megnézzük a fizikai piacot, ezeken az árakon már nem tudnak vásárolni a felhasználók. A búzának a fele az állattenyésztésnél tűnik el, a másik feléből kenyeret sütnek, stb. Az állatokat azonban lehet kukoricával is etetni, melynek sokkal alacsonyabb az ára, míg a kenyérfogyasztás a világpiacon csökkenő trendet mutat. Így igazából a keresletet nyugodt szívvel nevezhetjük árérzékenynek.
Az árak tehát magasak s a kereslet már a decemberi és a márciusi búzára is sokkal kisebb a fizikai piacon. Itt már csak a kisbefektetők vesznek. Kisbefektetők, akik már korábban az eladásra fogadtak és jelenleg a csökkenő pénzük miatt vételi tranzakcióval zárni kell az eladási pozícióikat. És hogy az ár mikor fog összeomlani? Amikor elfogytak a kisbefektetők a tőzsdén. Mert a fizikai piacon már rég elfogytak. Az alapok ezt a játékot egészen addig játsszák, amíg a kisbefektetőket bármilyen hírrel vagy árfolyammozgatással az igazi fundamentumok ellen (csapdába) tudják csalni. Vagy ameddig ki nem fut a határidő és szállításra kerülne sor. Mert ugye ilyen árakon a szállítást ők sem merik bevállalni.
Így a csúcs már közel van. A búzának a negyedik negyedévben jelentős áresésen kell keresztülmenni. Ezen azonban csak kevesen fognak keresni. A nagyok és akik tudják, hogy a nagyok hogyan gondolkoznak.
Hont András
Hamilton Tőzsdeügynökség Zrt.
www.hamilton.hu
Magasabb részvényárak, kisebb forgalom szeptemberben
Drága lesz a jegygyűrű: rekordáron adják az aranyat
Greenspan: vagy lesz recesszió, vagy nem
Közel a vég, indul a pénzaratás
Ötszörös pénz három hónap alatt
Nem lesz 200 forintnál olcsóbb kenyér