
A Nielsen által mért 86 élelmiszer-kategória forintban mért forgalmi toplistáján a húskészítményt követően a sör 2., majd a sajt mögött a szénsavas üdítőital 4. helyen található. Közvetlenül utána következik az 5. gyümölcslé, majd jön a kávé, és 7. helyen az ásványvizet találjuk. A rangsor a 2006 augusztus-2007 júliusi adatokat tükrözi.
Az egyes bolttípusokat nézve az ásványvíz a 4. legnagyobb forgalmú kategória a hipermarketben; minden harmadik liter ásványvizet ott adták el. Szintén 4. helyezett az ásványvíz a diszkont csatornában.
A szénsavas üdítőital, megelőzve a sajtot, az előkelő harmadik helyre került a 400 négyzetméteres vagy annál kisebb üzletekben. Nem véletlenül, hiszen a kiskereskedelemben eladott összes szénsavas üdítőital több mint felét a 400 négyzetméteres vagy kisebb, hagyományos boltokban adják el, mennyiségben is, értékben is.
Szintén a hagyományos üzletek tipikus terméke a sör. Több mint 50 százalék jut erre a csatornára, a kiskereskedelmi eladásokból, mind mennyiségben, mind értékben. A Nielsen globális vizsgálata az élelmiszerpiac változásairól a 200 milliárd dolláros összforgalmat meghaladó alkoholmentes kategóriában 6 százalék pluszt regisztrált egyik évről a másikra.
A nemzetközi élelmiszerkereskedelemben, a termékcsoporton belül legnagyobb forgalmú szénsavas italoknál - értékben - a növekedés mértéke 5, az utánuk következő szénsavmenteseknél 4, víznél 9, gyümölcsleveknél pedig 6 százalék. A sör globális mutatója plusz 5 százalék. Ettől eltérő képet mutat a magyarországi trend, ahol az ásványvíz piaca forintban 16, a szénsavas üdítőitalé 4, gyümölcsleveké 6 százalékkal bővült, egyik évről a másikra. Sörnél 9 százalékos pluszt regisztrált a Nielsen.
A megszokásból csak az akciók tudnak kirobbantani
Mirelit, kutya, reggeli: nem a címke a lényeg
Fogyasztóvédelem: édesgyerek lett a mostohából
MTI