Rekord hiány Írországban: Norvégia is segíthet
Rekord nagyságú hiánnyal zár idén az írországi államháztartás - erősítette meg a hétvégén a dublini vezetés. Ugyancsak a hétvégén az Európai Unión kívüli Norvégia is jelezte, hogy hajlandó részt venni az ír válság kezelésében.
Az euróövezet történetében példátlan nagyságú, a hazai össztermék (GDP) 32 százalékát kitevő deficit elsősorban a bankszektor rendbetételének költsége miatt alakul ki - erősítette meg a korábbi kormányzati közléseket a bevételek és a kiadások várható alakulásáról szóló úgynevezett Fehér könyv. A hétvégén publikált pénzügyminisztériumi dokumentum szerint a GDP-arányos hiány jövőre 12,2 százalékra csökken. A 3 százalékos uniós határérték alá 2014-re szorítják a hiányt, a korábban ismertetett, 4 évre szóló, 15 milliárd eurós - a magyar GDP nagyjából 15 százalékát kitevő - deficitcsökkentő program révén.
A jövő évi költségvetést december 7-én terjesztik a törvényhozás elé. A terv 6 milliárd eurós megszorítást irányoz elő. A javaslat elfogadása után Brian Cowen miniszterelnök várhatóan új választást kezdeményez, amelyet 2011 elején tarthatnak meg.
A jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint a szigorú költségvetés végrehajtása egy más összetételű kormányra marad; a Fianna Fail párt vezette koalíciót a választók várhatóan menesztik, a kutatások szerint a jobboldali Fine Gael vagy a baloldali Munkáspárt lehet a befutó. A Fine Gael támogatja a 2011-re tervezett 6 milliárdos megszorítást, de növelné a kiadáscsökkentés arányát az adóemelésekkel szemben. A Munkáspárt szerint legfeljebb 4,5 milliárd eurós megszorítást visel el az ország, ezen felül minden további szigorítás veszélyezteti a gazdaság talpra állását.
Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság (vagyis államadósság-válság); a fő problémát nem az államháztartás és az államadósság finanszírozásának ellehetetlenülése, hanem a bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement építőipari és ingatlanvállalatokban.
A krízis enyhítésére az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 85 milliárd eurós csomagot állított össze. Írország támogatásában az euróövezeten kívüli Nagy-Britannia és Svédország is részt vesz, a hétvégén pedig a nem EU-tag Norvégia is jelezte, hogy bekapcsolódik, ha szükséges. "Ha Írország segítséget kér, Norvégia természetesen fontolóra veszi a támogatást" - nyilatkozott Sigbjorn Johnsen pénzügyminiszter a WirtschaftsWoche című német gazdasági hetilapnak. Johnsen hozzátette: országa "közvetlenül, bilaterális alapon" nyújtana segítséget Írországnak.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy 2008-ban Norvégiában is majdnem bedőlt a bankrendszer. "Államosítottuk a nagy bankokat, amelyek gyakorlatilag mind csődbe mentek, és a tulajdonosok attól kezdve egy koronát sem kaptak. Később aztán privatizáltuk valamennyi pénzintézetet, igen szigorú feltételekkel" - mondta a norvég pénzügyminiszter.
Az euróövezet történetében példátlan nagyságú, a hazai össztermék (GDP) 32 százalékát kitevő deficit elsősorban a bankszektor rendbetételének költsége miatt alakul ki - erősítette meg a korábbi kormányzati közléseket a bevételek és a kiadások várható alakulásáról szóló úgynevezett Fehér könyv. A hétvégén publikált pénzügyminisztériumi dokumentum szerint a GDP-arányos hiány jövőre 12,2 százalékra csökken. A 3 százalékos uniós határérték alá 2014-re szorítják a hiányt, a korábban ismertetett, 4 évre szóló, 15 milliárd eurós - a magyar GDP nagyjából 15 százalékát kitevő - deficitcsökkentő program révén.
A jövő évi költségvetést december 7-én terjesztik a törvényhozás elé. A terv 6 milliárd eurós megszorítást irányoz elő. A javaslat elfogadása után Brian Cowen miniszterelnök várhatóan új választást kezdeményez, amelyet 2011 elején tarthatnak meg.
A jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint a szigorú költségvetés végrehajtása egy más összetételű kormányra marad; a Fianna Fail párt vezette koalíciót a választók várhatóan menesztik, a kutatások szerint a jobboldali Fine Gael vagy a baloldali Munkáspárt lehet a befutó. A Fine Gael támogatja a 2011-re tervezett 6 milliárdos megszorítást, de növelné a kiadáscsökkentés arányát az adóemelésekkel szemben. A Munkáspárt szerint legfeljebb 4,5 milliárd eurós megszorítást visel el az ország, ezen felül minden további szigorítás veszélyezteti a gazdaság talpra állását.
Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság (vagyis államadósság-válság); a fő problémát nem az államháztartás és az államadósság finanszírozásának ellehetetlenülése, hanem a bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement építőipari és ingatlanvállalatokban.
A krízis enyhítésére az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 85 milliárd eurós csomagot állított össze. Írország támogatásában az euróövezeten kívüli Nagy-Britannia és Svédország is részt vesz, a hétvégén pedig a nem EU-tag Norvégia is jelezte, hogy bekapcsolódik, ha szükséges. "Ha Írország segítséget kér, Norvégia természetesen fontolóra veszi a támogatást" - nyilatkozott Sigbjorn Johnsen pénzügyminiszter a WirtschaftsWoche című német gazdasági hetilapnak. Johnsen hozzátette: országa "közvetlenül, bilaterális alapon" nyújtana segítséget Írországnak.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy 2008-ban Norvégiában is majdnem bedőlt a bankrendszer. "Államosítottuk a nagy bankokat, amelyek gyakorlatilag mind csődbe mentek, és a tulajdonosok attól kezdve egy koronát sem kaptak. Később aztán privatizáltuk valamennyi pénzintézetet, igen szigorú feltételekkel" - mondta a norvég pénzügyminiszter.
MTI
A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök tényleg véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. 
