Robbanás előtt a piac: alulbiztosítottak a hazai cégek

Áttörés előtt áll a vállalati felelősségbiztosítási piac Magyarországon – állítja az Union Biztosító. Az idén várhatóan 12-15 milliárdos piac a következő esztendőkben akár kétszámjegyű éves növekedést is produkálhat.

Fejlődni van is hova, a hazai cégek jelentős hányada ugyanis továbbra is szükséges rosszként, minimalizálandó költségtételként tekint a felelősségbiztosításra. Az eredmény: a biztosítási limiteket túl alacsonyan határozzák meg, ami károkozás esetén bosszulja meg magát.

Gyors növekedés előtt áll a vállalati felelősségbiztosítási piac Magyarországon – áll az Union Biztosító legfrissebb prognózisában. A biztosító meglátása szerint mind a szerződések számában, mind a biztosítási összegek tekintetében jelentős növekedés várható a következő esztendőkben.

Az idén várhatóan 12-15 milliárd forintos piacot a következő években elsősorban a vállalati vezetők attitűdváltozása húzhatja – állítja az Union. A biztosító tapasztalatai szerint mind több cégnél ismerik ugyanis fel – és ez ma már a kis- és közepes vállalatokra is igaz –, hogy nem csupán az elszenvedett, hanem az okozott kár is tekintélyes kockázatot jelent egy társaság életében. „Egy olyan katasztrófa, mint a Veszprém megyei iszapömlés, világosan mutatja, hogy ipari létesítmények, termelőüzemek – az emberélet mellett – milliárdos károkat tudnak okozni a természetben és az anyagi javakban egyaránt” – mondja Tóth István, az Union Biztosító igazgatósági tagja.

Alulbiztosított hazai cégek A közelmúlt szomorú fejleményei is rávilágítottak arra, hogy az uniós országok általános gyakorlatának megfelelően kockázatarányos felelősségbiztosítási kötelezettséget kell előírni a környezetre veszélyes tevékenységet végző vállalkozások számára is. Ma Magyarországon az évi 5-6 milliárd forintos árbevételű nagyvállalatok felelősségbiztosítási fedezete átlagosan alig haladja meg a tíz millió forintot. Részletek >>>

Ugyanakkor az igényérvényesítés kultúrája is egyre fejlettebb hazánkban, vagyis mind több károsult próbálja az igazságszolgáltatás csatornáin keresztül kárigényét érvényesíteni. Ez a termék-, illetve a szakmai felelősségbiztosítás iránti igényt is jelentősen növelheti. „A polgári peres joggyakorlat egyre szigorúbb a vállalati felelősség tekintetében” – teszi hozzá Tóth István.

Fejlődni van is hova, legalábbis ami a magyarországi cégek jelenlegi felelősségbiztosítási gyakorlatát illeti. „A cégek jelentős hányada még mindig szükséges rosszként tekint a felelősségbiztosításra, olyan kiadásként, amelyet minimalizálni kell” – mondja Tóth István. Ennek a következménye jellemzően az, hogy a felelősségbiztosítási limitet, tehát azt az összeget, amelyet a biztosító káresemény esetén maximálisan kifizet, a valós kockázatok által indokoltnál alacsonyabban határozzák meg. „Ma Magyarországon a közepes méretű, tehát 1-20 milliárd forintos vagyonú cégek felelősségbiztosítási limitje jellemzően 10-100 millió forintra rúg. A szomszédos Ausztriában ilyen mértékű biztosítási limit a kisebb boltokra jellemző” – állítja az Union igazgatósági tagja.

Ez akkor bosszulja meg magát, amikor bekövetkezik a káresemény. A túl alacsonyan meghatározott limit pedig akár a cég végét is jelentheti. Alapvető fontosságú hát, hogy a kockázatokat a felelősségbiztosítás minden tekintetben tükrözze. Gyakran persze a spórolás csak egy tényező. A vállalatok egy része emellett helytelenül is méri fel a kockázatait. „Gyakran találkozunk azzal a helyzettel, hogy egy cégnek nincs megfelelő rálátása a kockázataira. Ilyenkor az elégtelen biztosítási fedezet szándékolatlanul jön létre. Ezekre az esetekre azt tudjuk javasolni, hogy a cégek kockázataikat hozzáértő külső szakértővel méressék fel” – mondja Tóth István.

A vállalati biztosítások mintegy 80 százalékának december 31-e a biztosítási fordulónapja. Szerződéstől függően 30-60 nappal a fordulónap előtt a szerződések módosíthatók, illetve felmondhatók és más biztosítónál újraköthetők. „Érdemes tehát a vállalatoknak ezt az időszakot kihasználni arra, hogy újra áttekintsék a kockázataikat, és ha úgy látják, hogy azok nincsenek megfelelő mértékben lefedve, érdemes biztosítási szerződésüket újragondolni. Ezzel elkerülhetők a kellemetlen meglepetések” – mondja Tóth István.

Privátbankár - Zsiborás Gergő