Rogán: 20 éve nem láttunk ekkora adócsökkentést

Rogán Antal szerint arról a nyolc évről is beszélni kell amit az ország a háta mögött hagyott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció 2002 és 2010 között 41 alkalommal emelt adót. Mint fogalmazott, az előző kormányok adópolitikájából a merészség hiányzott, nem ösztönzött gyerekvállalásra, inkább arra ösztönzött, hogy az emberek eltitkolják jövedelmüket.

A fideszes képviselő kijelentette: Magyarországon az elmúlt nyolc esztendőben nem volt gazdasági növekedés, szemben a többi közép-európai országgal. Beszélt arról is, hogy az adótörvények tekintetében az arányosítás fontos lépés, melynek, mint mondta, lényege, hogy aki többek keres, az több adót is fizet.

Rogán Antal szerint ilyen mértékű, a gyerekeket segítő intézkedések az elmúlt húsz évben nem történtek.

Kiemelte azt is: minden jövedelemkategóriában személyijövedelemadó-csökkenés következik be. Példaként azt mondta: egy átlagkeresettel és két gyerekkel rendelkező családnál évi 250 ezer forinttal több marad a családi kasszában. Ez mutatja jól, hogy ennek az adórendszernek ténylegesen milyen hatásai vannak - tette hozzá. Hangsúlyozta azt is: a válságadót Magyarországon azokban a szektorokban fizetik, amelyik szektorokban az utóbbi években óriási profitot termeltek.

Az új adórendszernek köszönhetően Magyarországon lehetőség van arra, hogy a termelő beruházások ösztönzése elkezdődjön - tette hozzá. Rogán Antal úgy fogalmazott: lehet még többet követelni ettől az adórendszertől, azonban a kérdés, hogy reális-e.

Záró gondolatként azt mondta, ez az adócsökkentés óriási lépés a magyar családoknak, különösen a gyereket nevelőknek, valamint a magyar gazdaságnak.

MSZP: hiányzik a szolidaritás és a közteherviselés

Puch László, az ellenzéki párt vezérszónoka felszólalásában azt hangoztatta, hogy bár ebben a törvényben nagy az adócsökkentés, de két olyan törvényt fogadtak el, ami ezzel párhuzamosan hétszáz milliárdos többletbevételt rögzít. A javaslatokból szerinte hiányzik a szolidaritás és a közteherviselés. Európában öt ilyen rendszer van, s kettőnél gondolkodnak az átalakításon - közölte.

Megjegyezte: az új rendszer 2,2 millió embernél 0,2 százalékos pozicíójavulást jelent, míg a legfelső kategóriában, ahol 285 ezren vannak, 4,1 százalékosat. Az intézkedések nem a versenyképesség javulását segítik - mutatott rá az ellenzéki képviselő.

Kitért arra is, hogy azt javasolják, a különadók terhére vezessék be a negatív adó intézményét, azaz, ahol jövedelemadó bevallás van, az év végén visszakapnák azt a különbséget, ami az adójóváírásnál nem tudott megvalósulni.

A politikus a tőke- és munkajövedelemek azonos adóztatásában igazságtalanságot látott. Szerinte a munkából élők javára lehetett volna pozitív diszkriminációt tenni. A nagyjövedeleműeknek lesz jobb - mondta, hozzátéve: negyven százaléka az adózóknak jól jár, negyven százalék pozicíója minimálisan javul, a minimálbéreseké pedig csak akkor, ha béremelések lesznek a rendszerben.

Tukacs István, a párt másik vezérszónoka szerint a kormány értékválasztása arról szól: "szeretjük a gazdagokat és nem szeretjük a keveset keresőket". Minimálbér közelében az országban sok helyen keresnek, ők nem fognak jól járni a javaslattal, mint ahogy azok sem, akiknek nincs tőkejövedelmük, s nem sokgyerekesek - jegyezte meg. Módosító javaslataik arról fognak szólni, hogy legyen szolidaritás a rendszerben, legyen lehetőség, hogy a szűkített adójóváírást azok is igénybe vehessék, akik keveset keresnek - mondta.

A Jobbik nemet mond az egykulcsos adórendszerre

Lenhardt Balázs, az ellenzéki párt vezérszónoka az adótörvényekről szóló javaslat keddi, parlamenti vitájában kiemelte: csökkenteni kell a terheket, de a könnyítést indokolt a leginkább rászorulóknál és a családoknál maximalizálni.

Elutasítják a lineáris, egykulcsos adórendszert, szerintük valódi és egyértelmű családi adózást kellene bevezetni. Utóbbit az alkotmányban is rögzítenék. A politikus a progresszív adórendszer mellett foglalt állást, amely, mint mondta, a szociális állam vívmánya.

Hozzátette: az egykulcsos adó neoliberális eszme, az SZDSZ-nek volt a fő követelése, abszolút nem felel meg a társadalmi igazságosság elvének, a közös teherviselésnek. A jobbikos szónok azt mondta, hogy a költségvetés szja-bevételéből kieső 300 milliárd forint legnagyobb része a legfelső jövedelemosztályt alkotóknál marad, s érezhetően csak a társadalom 10 százalékát érintik a változások. Bruttó 260 ezer forint alatt csak három vagy többgyermekes családok helyzete fog kifejezhetően javulni. A szociális szempontokat sokkal inkább érvényesíteni kellett volna - jegyezte meg.

A minimálbér adókötelessé tétele a feketegazdaságot még tovább erősítheti - tette hozzá. Az adófizetési hajlandóságot egy erős adóhatóság és megfelelő szankciórendszer növelné meg, amely mellett túl kockázatos lenne adót csalni.