(2).jpg)
Állításuk szerint a speciális osztályban történt elhelyezésük roma származásuk miatti diszkriminatív intézkedés volt. Arra hivatkoznak, hogy a magyar hatósági eljárás megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt normákat, így a diszkrimináció és a megalázó bánásmód tilalmát, illetve az oktatáshoz való jogot.
A speciális osztályban csak szűkített körű tananyagot oktattak. Biológiát, kémiát, fizikát, illetve idegen nyelvet nem tanítottak, miközben az oktatónak nem volt gyógypedagógiai szakképesítése.
A panaszosok jogi képviselője 2004-ben fiatalkorú veszélyeztetése miatt büntető eljárást kezdeményezett, azzal érvelve, hogy a speciális osztályba való besorolás kizárólag szegregációs (elkülönítési) célokat szolgált. Az illetékes ügyész azonban beszüntette a vizsgálatot, mert nem látott megállapíthatónak kötelességszegést az oktatási hatóságok részéről.
Miután a megyei ügyész is elutasította a panaszosokat, jogi képviselőjük klinikai pszichológiai és közoktatási privát szakértőt vett igénybe. Ezek már azt állapították meg, hogy a két panaszos nem szenved olyan fokú szellemi fogyatékosságban, amely indokolta volna speciális osztályban történt elhelyezésüket. A bíróság azonban ezek után is elutasította beadványukat.
A strasbourgi taláros testület a magyar kormánynak feltett kérdések közt egyebek azt is tudakolja, hogy kellőképpen világos útmutatást adnak-e a magyar büntetőjog eljárási szabályai az ilyen jellegű ügyek megfelelő tisztázására.
Orbán felemelné a cigányokat
Izzik a cigánygyűlölet Szlovákiában
Bajnai Amerikával oldaná meg a cigányügyet
MTI