Saját erőből állna talpra Görögország?

Görögország nem kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét csütörtökön a szervezet képviselőivel tartott washingtoni találkozón. A hivatalos megbeszéléseket követően az IMF képviselője úgy nyilatkozott, hogy Athén a saját erejéből akarja kezelni az adósságválságot.

Ez volt az első hivatalos megbeszélés az IMF-fel azóta, hogy az uniós országok a március végén szükségtervet fogadtak el Görögország számára. A mostani találkozón Athén az aktuális görögországi gazdasági helyzetről tájékoztatta a valutaalapot.

Az euróövezet országainak állam- és kormányfői több mint egy hete állapodtak meg abban a pénzügyi mechanizmusban, amelyet szükség esetén a zónához tartozó Görögország vehet igénybe. Különtalálkozójukon a 16 ország vezetői elfogadták Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök aznap közösen kidolgozott tervét.

A megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról normális feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de - mint José Sócrates portugál kormányfő elmondta - minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.

Egyes források szerint arról is megállapodás született, hogy melyik ország milyen arányban vesz részt az uniós finanszírozásban. A legnagyobb szelet (28, illetve 20 százalék) Németországra és Franciaországra jutna, a kicsiny euróállamok (Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) egy százalék alatti arányban szállnának be.

A görögök háromnegyede egy friss felmérés szerint "társadalmi szempontból nézve igazságtalannak" tartja a költségvetési deficit csökkentését célzó kormányzati tervet, mert az az alacsonyabb jövedelmű rétegeket célozza. A hazai összterméket meghaladó, bő 300 milliárd eurós államadóssággal és a GDP-arányosan 12,7 százalékos államháztartási hiánnyal küszködő athéni kormány befagyasztotta a nyugdíjakat, csökkentette a közszférában dolgozók bérét és emelte az adókat. Az MRB ügynökség közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményei szerint a görögök 75,2 százalékának ez nem tetszik, mert szerintük az intézkedések főleg a nyugdíjasokat, valamint a bérből és fizetésből élőket sújtja.

Görög segély: úgyis az IMF lenne az első
Görögország új kötvénnyel teszteli a bizalmat
Akkor lesz eurónk, amikor a bolgároknak
Európa megmenekült? Itt a mentőcsomag!

MTI