Eltérően ítélik meg a jegybanki kamatcsökkentés további kilátásait az elemzők: van aki szerint a jegybank az eddigieknél óvatosabban, kis lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel él majd, míg mások szerint marad az 50 bázispontos lazítási ütem
Eltérően ítélik meg a jegybanki kamatcsökkentés további kilátásait az elemzők: van aki szerint a jegybank az eddigieknél óvatosabban, kis lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel él majd, míg mások szerint marad az 50 bázispontos lazítási ütem. Keddtől 6,5 százalékon a ráta.
„Bár a jelenlegi piaci környezet igen kedvező és támogató még egy olyan gyengébb fundamentumokkal rendelkező ország számára is, mint Magyarország, a fenntarthatósággal kapcsolatban azonban igen sok a kockázati tényező, ezért várakozásaink szerint az alapkamat nem csökken 5,5% alá 2010-ben sem” - emeli ki az MNB mai, 50 bázispontos kamatvágása kapcsán Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzátette: „a következő fél év során nagyon valószínű, hogy az MNB igen óvatos lesz, 50 pontnál többet decemberben sem fog vágni, sőt az is lehet, hogy 25-ös sebességre kapcsol.
A 2009. decemberi inflációs adat 5,5% körüli lesz, ez az év egészére 4,2% körüli átlagos értéket jelenthet. Jövő évre az átlag minden bizonnyal 4% alatt lesz.”
„A rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény és a jórészt ebből is következő visszafogott áremelkedés egyértelműen indokolja a jegybanki lazítást. Az MNB-nek természetesen a pénzügyi stabilitási kockázatokra is ügyelnie kell, ám ebből a szempontból viszonylag nyugodtak lehetünk. A forint igen stabilan tartja magát a 270-es szint körül, innen elsősorban a nemzetközi hangulat romlása tudja érdemben kimozdítani” - hívta fel a figyelmet Vizkelety Péter.
A hazai gazdaság jövő évi teljesítményével kapcsolatban a szakember kiemelte: „a magyar gazdaság 2010-ben sem fog növekedni összességében. A még mindig növekvő munkanélküliség, a romló kiskereskedelmi forgalom, a nehezen talpra álló, erős eurótól sújtott EU15-nek, de leginkább Németországnak kitett külkereskedelem legfeljebb stagnálásra adhat reményt meglátásunk szerint. A legutóbb publikált GDP adat érdemben nem ront véleményünk szerint a büdzsé egyenlegén, az ezzel kapcsolatos kockázatokat legfeljebb 0,5 százalékpontra tesszük a GDP arányában.”
„Az állampapírpiacon a befektetők sokkal inkább a hosszabb távú kockázatokat árazzák, így itt sokkal nagyobb teret kell kapnia a fundamentumoknak. Emiatt jóval kisebb esélyt látunk a hosszabb hozamok mérséklődésére, mint amekkora csökkenés az alapkamatban bekövetkezhet” - mondta a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Nem okozott meglepetést a jegybank, a várakozásoknak megfelelően egymás után negyedszer vágott 50 bázispontot az alapkamatból - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliomenedszere. Az MNB az ON (egy napos overnight) kamatfolyosót +- 100bp-re növelte, visszaállítva a válság előtti helyzetet, ezzel is támogatva a diszkontkincstárjegyek iránti keresletet.
A várakozásoknál gyengébb harmadik negyedéves GDP adat, és az előrejelzéseknél folyamatosan alacsonyabb inflációs számok tükrében egyértelmű a további monetáris lazítás szükségessége. A legfrissebb Inflációs Jelentésben feltehetően lefelé módosított a jegybank az előrejelzését, mely így már bőven cél alatti inflációs rátát jelez.
Az októberi kiélezett döntés után feltehetőleg ismét nagy volt a megosztottság a tanácson belül, valószínűleg többen ismét nagyobb vágásra szavaztak. A forint közelmúltbeli nagyobb kilengése azonban indokolja az óvatosságot. Inflációs szempontból a kilátások nem lehetnek akadályai további csökkentésnek, a kritikus pont továbbra is inkább a pénzügyi stabilitás. A globális helyzet bizonytalansága, illetve a környező országok instabil politikai helyzete borzolhatják a befektetők idegeit, fékezve így a további monetáris enyhítést - mondta Bebesy Dániel.
Orosz Dániel, az Axa vezető elemzője elmondta, hogy a monetáris lazítást a továbbra is alacsony infláció, a viszonylag erős és stabil forint, valamint a kedvező globális környezet alapozta meg. Úgy vélte ugyanakkor: bár a további lazításnak lenne tere, a választások közeledtével a jegybank óvatosabbá válhat, és kisebb lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel haladhat előre. Az alapkamat 5,5 százalékig csökkenhet Orosz Dániel szerint a jövő év első felében. További lazításra azért sem lesz módja az MNB-nek az elemző szerint, mert jövőre várhatóan világviszonylatban is megindul a válság miatt alacsonyan tartott kamatok emelkedése. Az alapkamat-csökkentés mellett az o/n betétek és hitelek kamatfolyosójának kiszélesítését is kedvezőnek nevezte az elemző, ami hozzájárulhat a bankközi hitelezés élénkítéséhez.
Hasonlóan vélekedett az Equilor Befektetési Zrt. is a kamatdöntés indoklásáról. Az Equilor elemzői kifejtik: a monetáris tanács vélhetően mérlegelte, hogy lassabb lehet a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, mint azt korábban valószínűsítették. "Véleményünk szerint megnőhetett azoknak a tagoknak a száma a tanácsban, akik a pozitív befektetői hangulatot kihasználva, nagyobb mértékű kamatcsökkentést szorgalmaztak" - írták a kommentárban. Emlékeztetnek arra, hogy az októberi tanácsülésen a jelenlévő 9 tag közül hárman szavaztak az alapkamat 75 bázispontos, 1 tag pedig a 100 bázispontos csökkentésére. Véleményük szerint a mostani döntés ismét nem volt egyhangú: a tanács enyhe többséggel döntött a fél százalékos lazítás mellett.
Az Equilor még hosszú ideig nem számít arra, hogy a vezető jegybankok emelik az irányadó rátát, így úgy látja, hogy továbbra is nyitva áll az út az MNB előtt, hogy folytassa a monetáris lazítást és ezáltal közelítse a kamatkörnyezetet a nyugat-európai és a régiós szinthez. Csehországban például, az alapkamat 1,25 százalékon, míg Lengyelországé 3,50 százalékon áll.
A magyar alapkamat-csökkentési lehetőségeket korlátozza, hogy a befektetők a kockázatok miatt mindenkor elvárják azt, hogy az Államadósság Kezelő Központ a biztonságosnak tekintett német államkötvények hozamszintje (az 5 éves német államkötvény hozama jelenleg: 2,4 százalék) fölött még fizesse ki a magyar kockázati felárat, a CDS felárat, ami 2009. november 20-án 216,9 bázispont volt, magyarázták az elemzők.
Reálgazdasági szempontok alapján további kamatcsökkentés indokolt - fogalmaznak -, hiszen a magyar kormány kényszerpályán mozog, továbbra is prociklikus gazdaságpolitikát folytat, a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében visszafogja az állami kiadásokat, ami nem segíti a gyorsabb kilábalást. Így a gazdaság és a vállalati szektor csak a monetáris oldalról jövő enyhítésre számíthat - állapítja meg az Equilor elemzése.
London: akár 3 százalékra is süllyedhet az alapkamat
A jelenleginél lassabb ütemben, de a jövő éven túl is folytatódhat a magyarországi jegybanki enyhítési ciklus, és az MNB-alapkamat a mostani szintnek kevesebb mint a felére is süllyedhet - jósolták londoni feltörekvő piaci elemzők a vártnak megfelelő, fél százalékpontos hétfői kamatcsökkentés után.
Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság feltörekvő piacokért felelős főközgazdásza a hétfői kamatdöntés után fontosnak mondta, hogy az MNB kiszámítható ütemet tartson "mindkét irányban", és az ütemet ne gyorsítsa vagy lassítsa "önkényesen", mert így nagyobb az esélye annak, hogy a forintárfolyam stabil marad. Sueppel ugyanakkor számol azzal, hogy az MNB végül kisebb ütemre, egyenként negyed százalékpontos csökkentésekre vált, de ez valószínűleg a következő monetáris tanácsi ülésen még nem történik meg. A szakértő szerint a váltás a következő utáni kamatdöntő ülésen lehet esedékes.
Arra a kérdésre, hogy milyen szinten látja a jövő évi kamatmélypontot, a BlueCrest Capital Management vezető londoni elemzője kijelentette, hogy előrejelzése szerint az MNB-alapkamat 2010-ben még nem éri el mélypontját, "még nagyon hosszú az út". Sueppel jó esélyét látja annak, hogy az enyhítési ciklus még 2011-ben is folytatódik, és az alapkamat 2-3 százalékig süllyedhet.
A JP Morgan befektetési bankcsoport londoni részlegének szakértői ugyanakkor azt emelték ki, hogy a szavazatmegoszlás ezúttal "valamivel kevésbé volt galamb", mint a múlt hónapban. Most felmerült a negyed és a 0,75 százalékpontos enyhítés, és nagy többség döntött a fél százalékpontos mínusz mellett. Mindent egybevetve - és a hétfői ülés utáni MNB-kommentárokat figyelembe véve - a JP Morgan londoni szakértői azzal számolnak, hogy egyelőre folytatódnak a fél százalékpontos kamatcsökkentések, ha a növekedési és/vagy az inflációs számok továbbra is elmaradnak a várakozástól, és "ha a forint nem gyengül túl nagyot".
A forinttal kapcsolatos "konstruktív" várakozása alapján a ház jelenleg tartja magát ahhoz az előrejelzéséhez, hogy a magyarországi jegybanki alapkamat 2010 elejére 5,50 százalékig csökken. A JP Morgan elemzői felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy e prognózisukat lefelé ható kockázat terheli, abban az esetben, ha a forint a jövő év első negyedében tovább erősödik.
Christine Li, a Moody´s Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának közgazdásza kommentárjában kiemelte, hogy a 6,50 százalékos kamatszint több mint három éve a legalacsonyabb, de a forint erősödése, a befektetői hangulat javulása és a mély recesszió mozgásteret ad az MNB-nek az enyhítéshez. Közölte: a ház az idén még egy fél százalékpontos, jövőre további 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést vár, vagyis 2010 végére 5 százalékos MNB-kamatot jósol.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Eltérően ítélik meg a jegybanki kamatcsökkentés további kilátásait az elemzők: van aki szerint a jegybank az eddigieknél óvatosabban, kis lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel él majd, míg mások szerint marad az 50 bázispontos lazítási ütem .jpg)
.jpg)
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
