Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a következő 6-12 hónapban az országban az üzleti szférának, illetve a társadalmi szereplőknek meg kellene vitatniuk az euró bevezetésének lehetőségeit, és ezt követően céldátumot kellene kijelölni.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a következő 6-12 hónapban az országban az üzleti szférának, illetve a társadalmi szereplőknek meg kellene vitatniuk az euró bevezetésének lehetőségeit, és ezt követően céldátumot kellene kijelölni.
A jegybank elnöke ezt az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén mondta. Aláhúzta: ha felgyorsítjuk a konvergencia program megvalósítását, illetve a felzárkózási folyamatot, akkor akár 2011-2012-ben is be lehetne vezetni az országban az eurót, ez azonban áldozatokat követelne.
Előadásában kiemelte: az Európai Unió fejlett államaihoz való felzárkózás és az ország versenyképességének javítása érdekében sürgős intézményi reformok kellenek, köztük egy olyan intézmény felállítása, amely hosszútávon őrködik az alacsony államháztartási hiánycél betartásán.
Simor András előadása előtt nyomatékosította: az infláció alakulásáról, illetve a monetáris politikáról csak az esetleges kérdések kapcsán beszél majd, hisz arról havonta sajtótájékoztatón számol be a közvéleménynek. A jegybank elnöke ehelyett a gazdasági növekedés elmúlt 10 évi alakulását, illetve a hazai termelékenység helyzetét vette górcső alá. Elmondta: az 1996-2006 közötti években Magyarország éves növekedési rátája 4-5 százalék között volt. Ez az első időszakban egyértelműen a termelékenység emelkedéséből, a magas beruházási rátából fakadt. A 2001-2006 közötti években azonban az államháztartásban túlköltekezés lett úrrá, de ez a fenntarthatatlan államháztartási állapot részben a növekedéshez is hozzájárult, magasak voltak az állami kiadások.
Simor András kiemelte: az, hogy a 2001-2006 közötti időszak nagyarányú államháztartási hiánya nem vezetett olyan pénzügyi válsághoz, mint amilyen Brazíliát, Argentínát vagy Törökországot sújtotta, elsősorban két okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy az ország 2004-ben már belépett az Európai Unióba, illetve arra, hogy "gusztustalanul nagy szerencsénk" volt.
Ahhoz, hogy gyorsítsuk a felzárkózást az Európai Unió átlagos szintjéhez, illetve fejlett országaihoz, jelentős strukturális reformokra, illetve a versenyképesség javítására van szükség, a pénzügyi stabilitás megteremtése csak kiinduló pont lehet. Javítani kell az üzleti környezetet, rugalmasabbá kell tenni az üzleti szféra szabályozását és erősíteni kell a munkaerőpiac mobilitását. Elmondta: Magyarországon aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta, míg az országban 57 százalékos ez az arány, addig a fejlett Svájcban 78 százalékot mutat.
Simor András összességében kiemelte: át kell alakítani és csökkenteni kell a munkaerő költségét, változtatni kell a szabályozáson, hogy nőjön a munkaerőpiac mobilitása és olyan új adószabályokat kell bevezetni, amelyek elősegítik a termelékenység további javítását.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a következő 6-12 hónapban az országban az üzleti szférának, illetve a társadalmi szereplőknek meg kellene vitatniuk az euró bevezetésének lehetőségeit, és ezt követően céldátumot kellene kijelölni. .jpg)
.jpg)
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
