A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Budapesten hangsúlyozta, fiskális keresletélénkítés helyett csak a kínálat növelésével, a gazdasági növekedés gyorsításával lehet "kinőni" az államadósságot.
Simor András szerint az előző és a mostani kormány munkaerőpiacra ható intézkedései kioltják egymást, így a növekedésre gyakorolt hatásuk nem jelentős.
Kifejtette: a negatív kibocsátási rés, azaz a lehetségestől elmaradó tényleges növekedés a válság alatt 4 százalékra csökkentette az inflációs várakozásokat, az elmúlt néhány hónapban azonban a várakozások ismét emelkedtek. A monetáris tanács novemberben azért emelte meg az alapkamatot, mert monetáris szigorítás nélkül, a jelentősen növekvő élelmiszerárak mellett és a válságadók hatását figyelembe véve nem lehetne elérni az inflációs célt.
Szükség van-e az inflációs célkövető rendszerre egyáltalán? A GKI Gazdaságkutató keddi konferenciáján Simor András Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója kérdésére válaszolt, mivel a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke felvetette, kell-e ragaszkodni az inflációs célkövetési rendszerhez akkor, ha a célt a laza fiskális politika miatt nem lehetett eddig elérni. |
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az eurót ma sem tartja kevésbé kívánatosnak, mint korábban, mivel nem az euró van válságban, hanem egyes országok. Simor András úgy vélte jó lenne, ha a kormány "előrukkolna egy hiteles csatlakozási dátummal".
MTI