Simor: az MNB kamatemelési ciklust kezdett

Simor András az Index.hu-nak adott interjújában kifejti, nem érzi, hogy csörték lennének a jegybank és a kormány között, ugyanakkor el tudná képzelni, hogy a két fél viszonya jobb legyen. Mint elmondta, a kormány és az MNB viszonya most csendes, sőt a kommunikáció közöttük minimális.

Kérdésre válaszolva ehhez az elnök még hozzátette, hogy a kormány számos olyan esetben nem kéri ki a jegybank véleményét, amikor erre törvény kötelezi. Az MNB az IMF-tárgyalásokból nem, de az azt követő döntéshozatalból például kimaradt.

"Nem értem, miért lepődtek meg"

Simor szerint furcsa, hogy a hétfői kamatemelésen többen megdöbbentek, mint mondta, a jegybanknak nem volt más választása, mint a monetáris politika szigorítása. "Az indokokat elmondtuk, még ha a kormány szerint a lépés felesleges volt. Ezért fontos a független jegybank" - kommentálta az MNB első embere a hétfői kormánypárti kritikákat.

"Több magyar kormány próbálta már a jegybankot beosztottjaként kezelni. Ebben biztosan benne van az a törekvés, hogy mindegyik kormány szakítani szeretne a múlttal, és minden intézmény élén változást szeretne vagy szeretett volna elérni, hogy ezt a szakítást demonstrálni tudja. Másrészt, a kormány független intézményekhez való viszonya talán más, mint amit én Magyarországon, az EU egyik tagállamában ideálisnak képzelnék" - mondta a jegybank első embere.

Kamatemelési ciklus elején vagyunk

Az Index kérdésére, miszerint ez egy kamatemelési ciklus kezdetét jelenti, Simor határozott igennel válaszolt. "A további szigorítás mértékére és gyakoriságára vonatkozóan a Tanács nem kíván konkrétabb információt adni: az előrejelzés és a továbbiakban beérkező tényadatok határozzák meg a további lépéseket" - nyilatkozta a hírportálnak.

Viszont nem lát olyan okot, ami miatt indokolt lenne a 3%-os hiánycélt 3,5%-ra emelni. Szerinte ezen még egy új összetételű monetáris tanács sem változtatna. Azzal kapcsolatosan, hogy a kormánypárt megváltoztatná a tanács összetételét, úgy reagált, hogy a tanács tagjainak szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelniük, vonatkoznak rájuk az uniós joggal harmonizáló jegybanki törvény passzusai, tehát, ha érkeznek is új tagok, akkor ugyanúgy dolgoznak tovább, mint eddig. "Lehet, hogy lennének köztünk nézeteltérések, de az alapvető cél mindig az árstabilitás elérése" - nyilatkozta Simor.

A jegybank elnök szerint ugyanakkor az inflációs kockázatok felfelé mutatnak és rontják az ország kockázati megítélését - a jegybank már 3 hónapja következetes hívja fel erre a kormány figyelmét.

Inflációs kockázatok: elszálló élelmiszerárak

Gyorsabb növekedést, magasabb inflációt vár az MNB

"Az élelmiszerárak emelkedése közvetlenül csak 2011-ben emeli a fogyasztóiár-indexet, de 2012-ben a gyors növekedésnek köszönhetően a gazdaság teljesítménye közelít potenciális szintjéhez, záródik a kibocsátási rés. Ez az infláció szempontjából azt jelenti, hogy fokozatosan gyengül a kihasználatlan kapacitások árleszorító ereje, így komoly kockázatát látjuk annak, hogy az élelmiszerárak miatti magasabb infláció megemeli a béreket, és második körös hatások jelentkeznek a fogyasztói árak szélesebb körében" - emelte ki Simor az emelkedő inflációt okozó tényezők közül a szerinte legfontosabbat.

Az ország kockázati megítélését Simor és munkatársai szerint külső és belső tényezők egyaránt ronthatják. A régiós hatások és az európai adósságválság mellett a befektetői bizalmat aláássa a Költségvetési Tanács átalakítása, a jegybanktörvény tervezett módosítása, és a pénztártörvény is - mondta Simor.

"Míg pozitívumként értékelhető, hogy jelen tudásunk szerint a költségvetés jövőre hozza a bűvös 3 százalék alatti hiányt, sőt, többletes lehet az államháztartás, de középtávon jelentős fenntarthatósági kockázatok merülhetnek fel" - nyilatkozta az Indexnek Simor András, aki nem gondolja, hogy idő előtt távoznia kellene a jegybank éléről.

Privátbankár