A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. október 25-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat. Így már április 27-e óta az 5,25%-os alapkamat van érvényben. A Monetáris Tanács döntése megfelel a piaci várakozásoknak, mind Londonban, mind pedig a hazai elemzők a kamattartásra számítottak. A legtöbb feltörekvő piaci elemző szerint ez a ráta akár 2010 végéig is érvényben maradhat, a távlati kilátások megítélése azonban igen vegyes.
A kamatszint megtartása tehát nem volt meglepetés, annál nagyobb várakozás előzte meg, hogy a kamatdöntő ülés után a jegybank hogyan kommentálja a múlt héten bejelentett második akciótervet.
A Monetáris Tanács megítélése szerint 2010-ben megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, azonban a kibocsátás csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez.
Simor András MNB-elnök szerint a bejelentett kormányzati döntéseket illetően a jegybank még nincs abban a helyzetben jelenleg, hogy számszerű és pontos értékelést adjon azok hatásairól, ez majd a novemberi inflációs előrejelzésben várható. "Irányok és tendenciákat viszont látunk" - folytatta Simor. A bejelentett intézkedések rövid távon valószínűleg emeli az inflációt, elsősorban az ágazati adók miatt, illetve ezen terhek várható áthárítása miatt.
A kormányzat a közszférában elbocsátásokra készül, ráadásul a hazai cégek közel fele még nem döntött arról, milyen bérpolitikát folytat a jövőben - ezek együttes hatása végett várhatóan nem fog élénkülni a még mindig gyenge belső kereslet. A gazdasági növekedés motorja rövid távon az élénk külső kereslet maradhat.
Ezt ellensúlyozhatja a bejelentett szja-változás, ami élénkítheti a munkaerőpiac kínálati oldalát a könnyebb adóterhek miatt. Azonban befektetési kedvet ronthatja a most bejelentett különadók csomagja, annak ugyanis nincs kedvező hatása a befektetők biztonságérzetére.
Javuló megítélés, növekvő bizonytalanság
Az elmúlt hónapban Magyarország kockázati megítélése némileg javult, részben a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésének, részben a kormány jövő évi 3 százalékos hiánycél melletti elköteleződésének köszönhetően. A Monetáris Tanács megítélése szerint a konkrét kormányzati intézkedések amellett, hogy összességében kedvezően hathatnak a munkakínálatra, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, így a gazdaság hosszabb távú növekedésére gyakorolt hatásuk is bizonytalan. Míg a költségvetés ESA módszertan szerint számított hiánya csökken, a hosszabb távú folyamatok alakulása szempontjából meghatározó strukturális pozíció jelentősen romlik, mivel a tartós bevételkiesést okozó adócsökkentések hatását döntő részben átmeneti jellegű egyensúlyjavító intézkedések ellensúlyozzák. Ezért a hosszú távon fenntartható költségvetési pályához további, kiadás oldali strukturális intézkedések szükségesek.
Tekintettel az inflációs folyamatokat övező bizonytalanságra és a potenciális szintjétől várhatóan tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs kilátások romlása esetén, illetve ha az ország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlenebbé válik, szükségessé válhat az alapkamat emelése.
Magánnyugdíjpénztárak: az államadósság kezelésének terhére nem lehet belenyúlni a rendszerbe
A jegybank szokásaitól eltérően külön értékelte a legutóbbi kamatdöntés óta eltelt időszak egyik fontos bejelentését, a magánnyugdíjpénztári járulék kormányzati befagyasztását. "A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez. A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni" - írja állásfoglalásában a jegybank. Simor András hangsúlyozta, hogy az MNB nem érvelni akar egyik vagy másik megtakarítási szisztéma mellett, hanem a kiszámíthatóság és a stabilitás szerint értékeli a kormányzat döntését.
A magánnyugdíj-pénztári rendszer kiszámítható működésének veszélyeztetése csökkenti a hosszú távú megtakarításokba vetett bizalmat, az egyéni életpályák kiszámíthatóságát, és erősíti a társadalomnak az állami újraelosztástól való függését - áll a jegybank állásfoglalásában. A nyugdíjrendszer jelentős átalakítása ezért stabilitási kockázatokat jelenthet. Ha pedig az állam a nyugdíj-megtakarításokat a költségvetés hiányának finanszírozására költi el, az növeli az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat és így rontja a gazdaság növekedési kilátásait.
A hazai magánnyugdíj-pénztáraknak az elmúlt évtizedben nyújtott hatékonyságát, teljesítményét számos jogos kritika érte. Ezeket a hiányosságokat nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni. A szabályozásnak a magánnyugdíj-pénztári rendszer fenntartása mellett a működési költségek tartós csökkentését, illetve az elmúlt évtized teljesítményéhez képest a portfoliók reálhozamának érdemi emelkedését kell céloznia - javasolja a jegybank.
Privátbankár - Zsiborás Gergő