Simor végigtolná a fűnyírót a szociális rendszeren
"Túl önelégültek voltunk" címmel közölt interjút a Handelsblatt Simor Andrással. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette: most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek közé tartoznak a nyugdíjak is.
"Túl önelégültek voltunk" címmel közölt interjút a Handelsblatt Simor Andrással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével.
A tekintélyes német üzleti és egyben politikai napilap pénzügyi mellékletében megjelent nyilatkozatban Simor András egyebek között hangsúlyozta: a kamatok emelésére azért volt szükség, hogy nehezebb legyen a forint elleni spekuláció. "Egyszerűen nem várhattunk tovább" - jelentette ki az MNB elnöke.
Magyarországnak most újra vonzóvá kell válnia a befektetők számára, és ezt szolgálja a költségvetési hiánynak a kormány által bejelentett, további csökkentése is. Ezáltal Magyarország már jövőre teljesíti a maastrichti követelményeket, amelyek elméletileg lehetővé teszik a csatlakozást az euróövezethez, fűzte hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként akarja az ország visszaszerezni a befektetők bizalmát, Simor András kifejtette: Magyarország mögött valójában néhány olyan év áll, amikor az ország nem tudott bizalmat szerezni a nemzetközi tőkepiacon. Az MNB elnöke szerint ez elsősorban a 2002 és 2006 közötti időszakra vonatkozik.
Amit azonban a kormány 2006 után tett, az tulajdonképpen mindenki számára elismerésre méltó lehet - fűzte hozzá.
Simor András a leghatározottabban elvetette, hogy az országot Izlandhoz hasonlítsák, kifejtve, hogy a legtöbb gazdasági mutató Magyarországon sokkal jobb, mint Izlandon. Úgy vélte, hogy Magyarország alapvetően helyes úton jár, ezért is kap segítséget a nemzetközi intézményektől, köztük a Nemzetközi Valutaalaptól vagy az Európai Központi Banktól.
A jelenlegi események miatt a politika felelősségét firtató kérdésre Simor András azt válaszolta: az 1990-es években még nagyon jól ment az országnak, de aztán önelégülté vált, többet és többet költött annál, mint amennyit megkeresett. Az MNB elnöke ugyanakkor cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az ország ezen az úton haladt volna tovább, ha a válság nem következett volna be. Emlékeztetett arra, hogy 2006 óta a korábbi iránnyal ellentétes döntések születtek.
Az MNB elnöke szerint a jelenlegi helyzetben a kiadások növelése a magas költségvetési hiány miatt egyszerűen nem engedhető meg, ellenkezőleg, azok csökkentésére van szükség. Szavai szerint most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek közé tartoznak a nyugdíjak is. Ezen túlmenően a közszolgálati szférában be kell fagyasztani a béreket, azok reálértékben nem emelkedhetnek. A magyarországi szociális rendszert Simor András az ország problémáihoz mérten túlságosan nagyvonalúnak nevezte.
A kormány és a jegybank viszonyával kapcsolatban Simor András úgy vélte, hogy az elmúlt hetekben, illetve hónapokban szerencsére kevés volt a súrlódás. Valamennyien egy csónakban evezünk - fűzte hozzá. Az elnök szerint a kormány egyedül hozza döntéseit, a részletekről azonban egyeztet a nemzeti bankkal.
Az MNB elnöke úgy vélte, hogy Magyarországon 2009 végére, 2010 elejére a mai 6 százalékosról 3 százalékra csökkenhet az infláció. Az euró bevezetésének esélyéről ezt mondta: mivel a maastrichti követelményeknek hosszú távon kell megfelelni, az euró bevezetése nem az elkövetkező hetek, illetve hónapok, hanem csak a jövő év témája lesz.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
"Túl önelégültek voltunk" címmel közölt interjút a Handelsblatt Simor Andrással. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette: most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek közé tartoznak a nyugdíjak is. 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
