A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik vezető független, nem befektetési banki jellegű londoni gazdasági előrejelző intézet - éves prognózisa szerint az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság az idén 1,7 százalék körüli ütemben növekszik a tavalyi 3,1 százalék után.
Az igazán siralmas év azonban 2009 lesz, amikor a CEBR elemzői mindössze 1,3 százalékos brit gazdasági növekedést várnak. Ez erősen rontott előrejelzés: a ház korábban 1,7 százalékos növekedéssel számolt jövőre.
A CEBR elemzése szerint az amerikai lakóingatlan-szektorban tavaly kezdődött felfordulás mára nemzetközi pénzügyi válsággá fajult, ami máris komoly reálgazdasági teljesítménycsökkenést okoz.
A brit gazdaságra jósolt idei növekedés 2005 óta a legalacsonyabb, a jövőre várt 1,3 százalék ugyanakkor az 1992-es, recessziós év óta nem tapasztalt mélypont lesz, áll a CEBR prognózisában-
Mindeközben azonban az infláció is 1992 óta nem mért magasságokban jár, az idén várhatóan megközelítve a 4 százalékot - a kormány által előírt, 2 százalékos éves inflációs cél helyett -, ami igen nehéz helyzetbe hozza a Bank of Englandet. A brit jegybank e környezetben várhatóan 2009 első harmadáig a jelenlegi 5,0 százalékon tartja irányadó kamatát, majd ahogy a gyenge gazdaság miatt enyhül az inflációs nyomás, 2009 végére 4,0 százalékra csökkenti, áll a szerdai előrejelzésben.
A CEBR elemzői igen sötét képet festenek a brit gazdaság közeljövőbeli kilátásairól. Szerdai prognózisukban az áll, hogy a fogyasztói költekezés növekedése 2009-ben alig 1,1 százalékos lesz - szintén 1992 óta nem látott mélypont -, és a foglalkoztatás, 1993 óta első ízben, csökkenni fog.
Az elemzés szerzői megjegyzik ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági alapmutatók szilárdabbak, mint a 90-es évek elején voltak: a kamatszint és a munkanélküliség alacsonyabb, és az infláció, jóllehet magas, messze elmarad az akkoriban mérttől.
A brit gazdaság - és a font - gyors és komoly mértékű gyengülése a kelet-európai EU-polgárok munkavállalási kedvére is erőteljesen hat. Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról. A brit kormány annakidején évente 5-13 ezer kelet-európai munkavállalóval számolt, de a hivatalos adatok szerint is több mint 800 ezren érkeztek.
Most már azonban megfordulni látszik az áradat: az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által nemrégiben kiadott felmérés szerint az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiak fele már hazament.
Adják-veszik az embereket a brit munkaközvetítők
Az újaknak jó üzlet az EU
Felköthetik a gatyájukat a britek
Soros: hiába erőlködik az EU
Bush: a történelem majd ítélkezik
Válságban az Európai Unió
MTI