Nincs mit szépíteni: a magyarok többsége nem ért a pénzhez, nagy részük pedig tudja is ezt magáról. Ezen persze lehet változtatni, ezért fogtak össze - páratlan módon - a hazai pénzpiac szereplői az állami szabályozókkal. Persze a tudatos fogyasztó mit sem ér, ha a piaci szereplők a korábbi évek gyakorlatát folytatják. A szemléletváltoztatás elengedhetetlen - és mindenki elemi érdeke
Nincs mit szépíteni a magyarok többsége nem ért a pénzhez, nagy részük pedig tudja is ezt magáról. Ezen persze lehet változtatni, ezért fogtak össze - páratlan módon - a hazai pénzpiac szereplői az állami szabályozókkal. Persze a tudatos fogyasztó mit sem ér, ha a piaci szereplők a korábbi évek gyakorlatát folytatják
A magyar lakosság amúgy is alacsony pénzügyi kultúrájának fejlesztéséért fogtak össze az állami és a magánszféra szereplői. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) - melynek ez amúgy is feladata -, az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Bankszövetség és a Pénziránytű Alapítvány által éltre hívott kezdeményezés célja, hogy erőteljes médiatámogatottság mellett tájékoztassa a lakosságot praktikus és hasznos pénzügyi tanácsokról, melyeket a mindennapi élet során hasznosíthatnak. A Mindennapi Pénzügyeink Program (MPP) c. kampányban havonta más-más témával foglalkoznak majd - jelentették be a kezdeményezők mai budapesti sajtótájékoztatójukon, Budapesten.
Simon András, az MNB sajtófőnöke elmondta,céljuk, hogy a magyar aktív lakosságot elérjék, azaz mintegy 5 millió főt. A Mindennapi Pénzügyeink Programot a Pénziránytű Alapítvány koordinálja majd, mely 3 éve jött létre az MNB támogatásával. Az alapítvány eddig más néven és sokkal szűkösebb keretek között működött, elsősorban a középiskolásokra összpontosítva. Az MNB és az alapítvány tavasszal készített kutatása - melynek eredményeiről a Privátbankár.hu részletesen is beszámolt - azonban további lépéseket tett szükségessé. Az áprilisban megjelent tanulmány tanúsága szerint a magyarok pénzügyi kultúrája rendkívül alacsony, ismereteik hiányosak. Több mint felüknek megtakarítása sincs, vagyis igen nehéz helyzetbe kerülne, ha elvesztené a munkáját. A magyarok 40%-a gondolja úgy, hogy pénzügyi ismeretei nem megfelelőek.
Az MNB önös érdeke
A jegybank persze "önös érdekből" is állt a kezdeményezés élére - mondta el bevezetőjében Simor András, az MNB elnöke. "Az a tudásbázis, ahogy a lakosság kezeli a pénzügyeit, az nem segíti a gazdaságot és a növekedést - és elsősorban nem segít magának a lakosságnak" - mondta Simor, aki szerint tudatos "pénzügyi" fogyasztók hozzájárulhatnak a pénzügyi stabilitás fenntartásához, amely az MNB egyik legfőbb célja.
A válság önkorlátozásra bírta a pénzügyi szektor nagy részét, és ma már az állami szabályozók is határozottabban lépnek fel, a pénzügyi stabilitást mégis veszélyezteti a fogyasztók relatíve alacsony felkészültsége. Simor szerint a fogyasztók nem a megfelelő információk alapján hozzák meg döntéseiket. "Az lenne az ideális, ha a biztonságot, a kockázatokat és az előnyöket mérlegleve dönthetnének a fogyasztók egy egyszerű számlanyitástól a hitelfelvételig" - mondta Simor. A válság megtépázta a fogyasztók bizalmát a szektor irányába, ráadásul a krízisre adott válasz gyanánt a pénzintézetek egyre több új termékkel lépnek a piacra, melyek többsége az átlagfogyasztónak bonyolult. Simor szerint ezt az attitűdöt kell megváltoztatni a jövőben. Az MNB elnöke kiemelte, hogy páratlan az a támogatói bázis, ami a program mögött felsorakozott, nem csak az állami szereplőkről, hanem szinte az egész szektorról van szó, kiegészülve az egyik piacvezető lapkiadó vállalattal. A pénzügyi háttér megteremtése mellett Simor szerint nagyon fontos, hogy "egy egész ország szakmai elkötelezettsége áll mögöttük".
Kiszolgáltatott fogyasztók
Így leszünk okosabbak
A program kommunikációs partnere a Sanoma, mely képviseletében Martin József Péter elmondta: több mint 700 cikk fog születni az elkövetkező másfél évben, míg a program tart. Az alapítvány által meghatározott témákat havi bontásban dolgozzák majd fel a Sanoma különböző kiadványai, 10 print és 12 online médiumban. Az alapítvány havonta méri majd a lakosság tájékozottságát a pénzügyeket illetően és a májusban készülő attitűd felméréshez hasonlóan a kampány végeztével, jövő év júniusában is készül majd egy tanulmány.
A pártoló tagok fejenként 2-5 millió forint befizetésével vehetnek részt a programban, ezek után nem meglepő, hogy a civil szféra nem képviselteti magát. A PSZÁF-on keresztül azonban eddig is becsatlakozhattak a területtel foglalkozó érdekvédők a pénzügyi kultúra fejlesztésébe és erre a jövőben is lehetőségük lesz. Az MNB-ben egy évvel ezelőtt a válság miatt felvetődött elképzelést Szász Károly, a PSZÁF elnöke is azonnal támogatta. Pláne, hogy a felügyelet tavaly elfogadott új működési szabályzata már sokkal nagyobb szerepet szán a fogyasztóvédelmi feladatoknak. Az MPP nyújtotta lehetőséget pedig tekinthetjük egyfajta "prevenciónak" is.
Balogh László, a felügyelet alelnöke szerint a program azért is fontos, mert még nem vagyunk túl a válságon, csak annak mélypontján. Kiemelte, hogy a szektor "tisztulásában" annak is fontos szerepe van, hogy a felügyelet jogilag és intézményileg is megerősödött az elmúlt bő félévben, és ennek már látszódnak a hatásai. Balogh szerint a fogyasztók és a szektor szereplőinek viszonya nagyon aszimmetrikus, hiszen míg a pénzintézetek jogilag, pénzügyileg sokkal felkészültebbek, külön szakember gárdával és jóval több idővel rendelkeznek, addig a fogyasztó egyedül van, így könnyen kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe. A PSZÁF alelnöke szerint ezt a viszonyt kell kiegyenlítenie az államnak.
Kettőn áll a vásár!
Balogh szerint a krízis okozta károk a fogyasztók tájékozatlansága mellett a pénzpiaci szereplők agresszív - nem egyszer megtévesztésére építő - stratégiából is eredeztethetőek. Nemcsak felkészült ügyfelekre, de fogyasztóbarát cégekre is szükség van tehát. A PSZÁF is úgy látja, hogy nagyon fontos, hogy a bankok és biztosítók felé újra kiépüljön a fogyasztói bizalom. Mint Balogh aláhúzta a pénzügyi kultúrába a szolgáltatók kulturáltsága is beletartozik.
Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány vezetője szerint az igény egy hasonló kezdeményezésre, már 3 évvel ezelőtt, tehát a válság előtt megfogalmazódott. A vezető szerint nemcsak az MNB-vel közösen publikált tanulmányuk, de egy korábbi OECD-tanulmány is rávilágított, hogy a magyar társadalom nagy része bizonytalan a pénzügyeket illetően, nem ismeri a fogalmakat. Várhegyi kiemelte, hogy nemcsak magyarországi viszonylatban egyedülálló az, hogy az állam mellett a komplett pénzügyi szektor is a kezdeményezés mögé állt. Az európai tapasztalat az, hogy a hasonló kampányokat állami szereplők szervezik és bonyolítják le.
Sokba kerül a tájékozatlanság
Gyuris Dániel, a Bankszövetég alelnöke elmondta, hogy a tájékozatlanság a korábbi években például a hitelközvetítésben bosszulta meg magát. A hiányos ismeretek meggondolatlanul felvett hitelekhez vezettek - tegyük hozzá gyorsan: ehhez hitelező bankokra is szükség volt... -, melyeket most majd csak állami támogatás mellett sikerülhet visszafizetni. Komoly költségvetési vonzata is lehet tehát annak, hogy a magyarok nagy része nem konyít a pénzhez. Gyuris szerint nagy kár, hogy ez a program nem 10 éve valósult meg.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Nincs mit szépíteni: a magyarok többsége nem ért a pénzhez, nagy részük pedig tudja is ezt magáról. Ezen persze lehet változtatni, ezért fogtak össze - páratlan módon - a hazai pénzpiac szereplői az állami szabályozókkal. Persze a tudatos fogyasztó mit sem ér, ha a piaci szereplők a korábbi évek gyakorlatát folytatják. A szemléletváltoztatás elengedhetetlen - és mindenki elemi érdeke 
