A magyarokról talán sokan azt gondolják, hogy tüzes, szenvedélyes emberek, akik képesek akár egy éjszaka alatt „elmulatni egy birtok árát”. Vajon valóban ilyenek vagyunk? Dr. Fornádi Annamária szerint a többségre nem ez a jellemző. Bár mindig akadnak olyan időszakok, amikor jobban kiköltekezünk, de az emberek többségét az előrelátás jellemzi.
Amikor a pénzbe vetett bizalom megrendül, akkor inkább más értékekbe, aranyba, ingatlanba fektetjük a pénzünket, amikor a helyzet stabilabbnak látszik, szívesebben gyűjtjük megtakarításainkat a pénzintézetekben.
A takarékoskodásnak komoly hagyományai vannak Magyarországon, elegendő csak visszaemlékeznünk a közelmúltra, az 1970-es 80-as évek népszerű betétkönyves időszakára, amikor már az iskolában a takarékbélyeg rendszerrel is ezt a magatartást erősítették. Alapvetően megfontoltan gondolkodunk tehát, ha pénzről van szó, de a takarékosságunk is vezethet néha fölösleges pénzköltéshez.
Néha tovább nyújtózkodunk
Szinte valamennyien beleestünk már például abba a csapdába, hogy „leárazáskor” – legyünk bármennyire előrelátó, takarékos emberek – számos olyan ruhát, cipőt, szerszámot, elektromos berendezést vásároltunk, amire valójában nincs szükségünk, és lehet, hogy soha nem is fogjuk használni, de abban a pillanatban igen „előnyös vételnek” tűnt. Az időnkénti túlköltekezés az esetek nagy részében nem okoz komoly gondot: ha néha többet költünk, mint kellene – drágább nyaralás, új plazma tévé –, a hiányzó pénzt gyorsan, akár plusz munkát vállalva is visszatermeljük a családi kasszába. Természetesen vannak néhányan, akik bármennyit is keresnek, mindig tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér.
Előre menekülünk Dr. Fornádi Annamária úgy véli, sokan, akik eddig évek óta stabil munkahelyen dolgoztak, de bizonytalanná vált a helyzetük, merészebben váltanak, és esetleg olyan vállalkozásba kezdenek, amibe eddig nem mertek belevágni. Most nincs veszítenivalójuk, a kétségbeesés helyett pedig inkább az előrelépést választják. Az elszegényedés veszélye pedig sok olyan embert is elgondolkodtatott a saját és családja biztonságáról, a jövőjéről, akinek eddig erre nem volt szüksége. Működnek tehát a túlélési technikák az emberekben, amelyek átsegíthetik őket ezen a nehéz időszakon - olvasható az OTP Bank sajtóközleményében. |
Nos, erre a kérdésre valószínűleg sokan úgy válaszolnának, hogy a "shoppingolásukról" híres gyengébbik nemre, a pszichiáter szerint azonban ez nem így van. Bár a nők szeretnek vásárolgatni, vészhelyzetben gyorsan le tudunk mondani szinte mindenről, még az evésről is, pláne, ha a gyerekeink jólétéről van szó. A nők tehát általában jobban tudnak spórolni, beosztani a pénzt, nagyobb biztonságra törekednek, ami hosszútávon mindenképp jó a családnak.
A férfiak általában nehezebben mondanak le az autóról, a tévéről, az élvezeti cikkekről, így a például a cigarettáról vagy az alkoholról. Az erősebb nem emellett szívesebben kockáztat, ami akár sikeres is lehet, és gyorsabban hozhat eredményt, mint a spórolás, de ha nem sikerül, még rosszabb helyzetbe is kerülhet a család. Ha ez a két erő egyensúlyban van egy családban, az lehet igazán sikeres a problémák megoldásában.
Negyven fölött már nem bírunk magunkkal
A mai negyvenesek, és főként a még náluk is idősebb generáció még egy olyan rendszerben nőtt fel, amikor bizony minden hónapban számolni kellett a pénzt, és a csábítás korántsem sem volt akkora, mitn manapság, amikor az üzletek roskadoznak a szebbnél szebb áruktól. Emiatt úgy gondolnánk, éppen ők azok, akik jobban képesek megfogni a pénzt, ha szükséges.
Dr. Fornádi Annamária ezt megcáfolja: sajnos éppen ennél a korosztálynál fordult elő leginkább, hogy nem kellően gondolták át hitelfelvevő képességüket és kerültek problémás helyzetbe a törlesztések kapcsán. Meg kellett tanulniuk az embereknek, hogy ha hitelt vesznek fel, azzal nem ússzák meg a spórolást: ugyan azonnal hazavihetik a terméket, igénybe vehetik a szolgáltatást, de a hitelt vissza is kell fizetniük. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vegyünk fel hitelt egy adott helyzetben, de nem mindegy, hogy mekkora többletköltséget bír el a családi kassza.
Megfontolt fiatalok
A fiatalok a bankok közelébe se mennek |
A túléléshez kellenek a tartalékok
A pszichiáter tapasztalatai szerint a nemtörődöm viselkedés, a hedonista életmód egyáltalán nem jellemző ebben a helyzetben. Már a recesszió hírére is a többség korlátozta a „luxusfogyasztást”, és nem a korábbi magasabb életszínvonal megőrzése miatt nyúlt a tartalékaihoz, hanem valódi szükségből.
Megnőttek a rezsi költségek, az eddig könnyen fizethető törlesztő részletek megemelkedtek, és sok családban emellett még kevesebb lett a bevétel is. A spórolás sok esetben, önmagában már nem segített, a többségnek plusz bevételi forrást kellett találnia ahhoz, hogy újra egyensúlyba kerüljön, addig pedig szükség volt a tartalékokra - olvasható az OTP Bank sajtóközleményében.
Sárga csekkek: rohanhatunk, mert lassú a postai utalás
A bankoknak kockázatot kell vállalniuk a talpra álláshoz
A vártnál több lett a bankok profitja
Privátbankár