Mélyen a befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" adósosztályzati kategóriába - egyes afrikai fejlődő gazdaságoknál is gyengébb szintre - süllyesztette Görögország kockázati besorolásait az S&P
A Standard & Poor´s mindkét osztályzatot további leminősítés valószínűségére utaló negatív figyelőlistán hagyta.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlege az S&P hétfői bejelentése után kiadott első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú futamidejű görög adósságok "B" besorolása rosszabb például Szenegál, Angola, Nigéria és Zambia osztályzatainál, ezekre az országokra a Standard & Poor´s ugyanis "B plusz" besorolást tart érvényben.
Frank Gill, az S&P európai szuverén adósságokkal foglalkozó osztályának egyik vezetője mindazonáltal egy hétfői telekonferencián azt mondta: "Úgy véljük, egyetlen tagállam sem hagyja ott az euróövezetet. Egy ilyen lépés nagyon valószínűtlen."
A hétfői nap folyamán soha nem mért magasságba emelkedett hétfőn Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása - részletek >>
A görög ügyészség pedig sürgős előzetes vizsgálatot indít a német hetilap, Der Spiegel internetes kiadásában pénteken megjelent írás miatt, amelyben a tekintélyes hetilap azt állította, hogy Görögország az euróövezet elhagyását fontolgatja - részletek >>
Görög drachma: a jövőben nem elképzelhetetlen
Görögország kilépése az euróövezetből nem elképzelhetetlen, erre azonban a közeli jövőben nem kell számítani – mondta Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA VKI) tudományos főmunkatársa az MTI-nek hétfőn.
A szakértő úgy véli, a válságos görög helyzetet valószínűleg az adósság átstrukturálásával, egy részének elengedésével, esetleg egy újabb, több tízmilliárd eurós nagyságrendű csomag összeállításával próbálják majd kezelni.
Artner Annamária emlékeztetett arra, hogy a tavaly tavasszal összeállított első görög pénzügyi mentőcsomaghoz csatolt program nem vezetett tartós eredményre. A megszorításokat a halálos áldozatokat is követelő tiltakozó hullám miatt a tervezettnél lassabb ütemben lehetett csak bevezetni, ezért nem sikerült tartani az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó terveket. A pénzpiacok bizalma így elpárolgott, annak ellenére, hogy az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 110 milliárd eurós hitelkerettel támogatja a stabilizációt - mutatott rá.
Véleménye szerint az euróövezet elhagyása sem hozhat tartós megoldást, hiszen már a drachma bevezetése is elviselhetetlen költségekkel járna, ráadásul a nemzeti valuta rögtön le is értékelődne, miközben az állam és a lakosság adóssága változatlanul euróban fekszik. Az egyensúlytalanság és a versenyképesség problémáját az adósság átstrukturálása és az euróövezet elhagyása sem oldja meg - húzta alá. Enyhülést csak a termelékenység növekedése hozhat, ezt azonban csak hosszú évek munkájával, gazdasági, technológiai és társadalmi modernizációval, egyebek között az oktatási rendszer fejlesztésével lehet elérni – hangsúlyozta a szakértő.
Hosszabb távon egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Görögország kilép az euróövezetből, hiszen eljöhet egy olyan pont, amikor az eurót használó uniós tagországok közössége "nem tudja a hátán cipelni tovább Görögországot", a közeli jövőben azonban ez nem reális lehetőség – vélekedett Artner Annamária.
"Most aki időt nyer, életet nyer" – tette hozzá, utalva arra, hogy 2013-tól beindul az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az euróövezet állandó válságkezelő rendszere, amelynek keretében a siker reményével lehet folytatni stabilizációt. Addig átmeneti megoldások jöhetnek szóba. Lehetséges, hogy elengedik Görögország tartozásának egy részét, lazítanak a 110 milliárd eurós hitelkerethez kapcsolt feltételeken, és akár egy újabb, néhány 10 milliárdos csomagot is összeállíthatnak a dél-európai ország számára – mondta Artner Annamária.
MTI, Privátbankár
