A Fidesz januárban is jelentős előnnyel rendelkezik a választók körében, az MSZP bázisa januárban is megmaradt a decemberi szinten. A Jobbik és az MDF erősített, sokan azonban még nem döntötték el, kire szavaznak
A Forsense legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz januárban is jelentős előnnyel rendelkezik a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében, az MSZP bázisa januárban is megmaradt a decemberi szinten. A Jobbik az év végi enyhe visszaesés után ismét erősített, és támogatottsága a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében is emelkedett, míg az MDF szimpatizánsainak aránya januárban elegendő lenne ahhoz, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A választások időpontja
A választópolgárok közel 90 százaléka tisztában van azzal, hogy az idén országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A szavazás első fordulójának pontosabb időpontját már kevesebben tudták megmondani, a válaszadók 52 százalék mondta azt, hogy idén áprilisban lesz, és összesen 11 százaléka említette a legvalószínűbb április 11-i időpontot.
Összehasonlítva a tavalyi európai parlamenti választások előtti időszakkal, 3 hónappal a szavazás előtt 50 százalék volt tisztában azzal, hogy választások lesznek, a pontos dátumát azonban mindössze 4 százalék tudta. A pontos dátum ismerete csak a választások előtti hónapra emelkedett 45 százalékra.
A pártok támogatottsága
A Fidesz januárban is őrzi jelentős előnyét, az összes válaszoló 32 százaléka mondta, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot választaná.Az MSZP támogatottsága hasonlóan a decemberi adatokhoz 10 százalék, míg a Jobbiknak 8 százaléknyi szavazója lenne most vasárnap a választókorú lakosság körében. Az MDF potenciális szavazóinak száma is emelkedett az évvégéhez képest, így január első felében a válaszolók 4 százalékának támogatását tudhatja maga mögött Dávid Ibolya pártja. Az LMP az elmúlt hónapokban sem erősödött látványosan, nem tudott elmozdulni a 2 százalékos szintről.
A Fidesz biztos szavazó pártválasztók körében mért 59 százalékos támogatottsága valamelyest alacsonyabb, mint decemberben volt, míg az MSZP bázisa januárban is maradt a 17 százalékos szinten. A Jobbik a decemberi enyhe visszaesés után ismét erősített, és támogatottsága a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében is emelkedett, elérte a 15 százalékot. Az MDF-nek is sikerült javítani tavaly decemberi pozícióján és szimpatizánsainak aránya januárban elegendő lenne ahhoz, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A kisebb pártok közül az LMP az egyetlen, amelynek 3 százalékos támogatottságával még esélye lehet arra, hogy képviselőket küldjön az országgyűlésbe.
A kisebb pártok esetében nagyon fontos kérdés, hogy parlamentbe jutásuk mennyire látszik reálisnak lehetséges támogatóik szemében, mert a több párttal is szimpatizáló, döntés előtt álló szavazók kiélezett helyzetben nem biztos, hogy olyan pártra adják voksukat, amelynek nincs esélye elérni az 5 százalékos bejutási küszöböt. A Jobbik ilyen szempontból már középpártnak számít, az összes válaszoló 52 százaléka gondolja úgy, hogy be fog kerülni a parlamentbe. Ezzel nem sokkal marad el az MSZP mögött (63 százalék), de jelentősen megelőzi a kispártok közül a válaszolók 20 százaléka által parlamentbe várt MDF-et. A felmérésből kiderül, hogy az LMP előtt álló egyik legnagyobb kihívás az lesz az elkövetkező hónapokban, hogy láthatóvá váljon, mint potenciális parlamenti erő, mert jelenleg a válaszolók mindössze 1 százaléka számít a párt bejutására.
Választói aktivitás
A választói aktivitás minimálisan emelkedett decemberhez képest, ugyanakkor sokan még nem döntötték el, hogy melyik politikai erőt támogatják majd áprilisban.
A 2006. januárban kapott eredményhez hasonlóan, a Forsense által megkérdezettek 54 százaléka mondta azt idén január elején, hogy már eldöntötte, melyik pártra fog szavazni a választásokon. Az összes választókorú polgár feléről mondható el, hogy biztosra ígéri részvételét, és már azt is tudja, hogy melyik pártot támogatja majd szavazatával. Ez utóbbi választói tömeg, mintegy 4 millió ember meghatározó része már az induló választási kampányok hatásától függetlenül is aktív szavazónak számít. Itt találhatóak a pártok stabil hívei, és több a politikai attitűdöket vizsgáló kérdés alapján becsülhető, hogy a Fidesznek (és a KDNP-nek) 1 800 000, az MSZP-nek 560 000, a Jobbiknak 440 000, míg az MDF-nek 120 000, az SZDSZ és LMP-nek 40-40 ezer támogatója van ebben a körben. Ugyanakkor az ide tartozó választók 16 százalékának (640 000 szavazó) politikai kötődéséről több kérdés alapján is nehéz véleményt mondani, mert a kormánnyal elégedetlenek, ugyanakkor az ellenzék mellett sem teszik le a voksot.Preferenciáik változását a pártok kampányainak a hatékonysága is befolyásolja majd.
Az összes megkérdezett további 20 százaléka ígérte január elején, hogy biztosan rész vesz a választáson, és mondta azt, hogy még nem döntötte el, melyik pártra szavaz. Ezen választói csoport relatív többsége, az összes válaszoló több mint 10 százaléka mondta, hogy a választások előtti utolsó néhány hétben döntenek majd, további 6 százaléka a választópolgároknak, ahogy ezt korábbi méréseink is igazolták, az utolsó napokban dönt csak. (A Forsense 2006-os exit poll adatai szerint a választáson részt vevők 15 százaléka az utolsó két hétben döntött, ebből utolsó nap 3, a voksolást megelőző napokon pedig 4 százalék.)
Merre tartanak az MSZP csalódott szavazói
A választás egyik nagy kérdése, hogy az MSZP elbizonytalanodott 2006-os szavazói a választások előtt mikor döntik el, hogy kire szavaznak, és milyen irányban mozognak majd, hiszen jelenleg mindössze egynegyedük mondja azt, hogy ismét a szocialistákra szavazna. A Forsense januári kutatásából kiderül, hogy az MSZP volt szavazói nem alkotnak homogén tömeget, ugyanakkor legnagyobb csoportjuk még nem nevezte meg azt a pártot, amelyre szavazni fog. Ennek a 28 százalékos választói csoportnak (ex MSZP szavazók) a közel egyharmada még nem látja a megfelelő politikai erőt, amelyre szívesen szavazna, vagy bizonytalan. Mintegy 15 százalékuk eltitkolja, hogy melyik pártot választaná, míg további 5 százalékuk nem menne el szavazni. A Fidesz támogatójának vallja magát 2010 januárjában 15 százalékuk, de a Jobbikhoz és az MDF-hez is csatlakoztak közülük (5, illetve 4 százalék).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Fidesz januárban is jelentős előnnyel rendelkezik a választók körében, az MSZP bázisa januárban is megmaradt a decemberi szinten. A Jobbik és az MDF erősített, sokan azonban még nem döntötték el, kire szavaznak .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
