
Nemes Gábor szakszervezeti vezető azt mondta: felháborítónak tartja, hogy a bértárgyalásokon a cég vezetése nem hajlandó a bérekről tárgyalni. Mint mondta, a tárgyaláson a munkáltató a szociális helyiségek és a végállomások tartózkodóinak felújítását vállalta, ám bérajánlatot nem tett. Közölte, részt vesznek a szerdai egyeztetésen is, de méltatlannak érzik a munkáltató viselkedését, ami végső soron a sztrájkhoz vezet.
Közölte azt is, felszólítja Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettest, hogy a nevükben ne nyilatkozzon. A szakszervezeti vezető ezt annak kapcsán közölte, hogy a vezérigazgató-helyettes a délelőtti tárgyalásról azt mondta, "némi elmozdulást" érzékeltek a szakszervezetek részéről, mert már nem ragaszkodnak a "nulla százalékos" szolgáltatáshoz, és a 15-20-30 százalékos szolgáltatást is "elképzelhetőnek tartanak", bár - mint hozzátette - ezt "így nem mondták ki". Nemes Gábor szakszervezeti vezető az MTI-nek ezt a kijelentést később cáfolta, és azt mondta, a vezérigazgató-helyettes félretájékoztatta az újságírókat.
A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön javaslatot fogad el a tervezett sztrájk idején elégséges BKV-szolgáltatás mértékéről - közölte előzőleg a BKV vezérigazgató-helyettese Ha nem sikerül megállapodni a bérekről, szeptember 4-én megbénulhat Budapest közösségi közlekedése. Regőczi Miklós hozzátette, a testület csak "véleményformáló" javaslatot tehet, bár ez a cégvezetésnek ad majd "erősítést".
A kommunikációs vezető az MTI kérdésére azt közölte, a városvezetést tájékoztatták az esetleges sztrájk hatásairól és a lehetséges károkról. Elmondta, "becsléseik szerint az egynapos sztrájk 3-4 milliárd forintos kárt okozat a nemzetgazdaságnak".
A BKV 80 százalékos szolgáltatást tart elégségesnek a reggel 4.30-tól 13 óráig tervezett sztrájk idejére. Regőczi Miklós szerint így délután 4-5 órára állna helyre a tömegközlekedés a fővárosban és környékén. A vezérigazgató-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy ha később a sztrájk jogsértőnek bizonyul, akkor aki meghirdette és aki részt vett benne, az "teljes kártérítési felelősséggel tartozik".
Közölte, a szakszervezetek 13 százalékos bérfejlesztést akarnak, a cég ezzel szemben 7 százalékot ajánlott és a szociális juttatások egyszeri kifizetését. Jövedelmet ajánlunk tehát, de nem bérjellegűt - tette hozzá. Elmondta, a BKV újsághirdetéseire 158-an jelentkeztek egynapos buszvezetőnek. A társaság az egynapi munkáért bruttó 30 ezer forintot ajánl.
Közölte, ha úgy látják pénteken, hogy sztrájk lesz, értesítik őket és "szombat-vasárnap átesnek egy vonal- és típusismereti képzésen". Mint mondta, "teljes biztonsággal" le tudnak vizsgázni a jelentkezők az egy-, másfél napos képzést követően.
Regőczi Miklós újságírói kérdésre elmondta, "az üzembiztonság" szempontjából kell, hogy valami képünk legyen a kulcspozícióban lévő kollégákról, hogy ki sztrájkol, ki nem sztrájkol. Hozzátette: a bérszámfejtés miatt aznap reggel mindenkinek alá kell írnia a listát, hogy sztrájkol vagy nem sztrájkol, azt azonban később nem kívánják más célra felhasználni. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman erre vonatkozó állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte: "ha akarom nekem van igazam, ha nem akarom, nincs nekem igazam".
A BKV a sajtóanyaghoz mellékelte a Büntető törvénykönyv egy szakaszát, ami szerint bűncselekményt követ el, aki a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A kommunikációs vezető arra az újságírói kérdésre, miért tették a többi dokumentum mellé ezt a jogszabály-idézetet, azt mondta: ez csak azokra vonatkozik, akik erőszakkal akarják megbénítani a közlekedést.
Az igazgató külön kitért arra, hogy miközben a metró- és a villamosvezetők valójában csak a BKV-nál találnak munkát, a társaság más munkát végző dolgozóit, például a lakatosokat viszonylag könnyű helyettesíteni, a buszvezetőkből hiány van, és ezt ők pontosan tudják. "Nagyon jól tudják, hogy (a buszvezetők közül) nem lehet kirakni 500 embert máról holnapra" - mondta Regőczi Miklós, aki szerint ez az oka, hogy a buszvezetők a "leghangosabbak" a BKV dolgozói közül.
Arra a kérdésre, hogy mi állhat a buszvezetők elégedetlenségének hátterében, hiszen övék az egyik legjobban fizetett állás a társaságnál, Regőczi Miklós azzal felelt, hogy erről a sofőröket kell megkérdezni.
Több, a BKV alkalmazásában álló és neve elhallgatását kérő buszvezető alapvetően a nagyon nehéz munkakörülményekre hivatkozott. Elmondták: Budapest egyre zsúfoltabb közlekedése hatalmas idegi megterhelést jelent, ráadásul a BKV járműparkja nagyon elöregedett, a buszok nagyon sokszor elromlanak, javításukhoz nincs alkatrész. Külön terhet jelent, hogy mostanában igen gyakran kell a buszvezetőknek az időlegesen leállított villamos-, metró- és HÉV-járatokat helyettesítő buszokon dolgozniuk. "A sokkal nehezebb munkáért többletjuttatás nem jár" - mondták.
Az MTI kérdésére elmondták, ahhoz, hogy valakiből buszvezető válhasson a megfelelő jogosítványon kívül szolgálati vizsga és típusvizsga is szükséges, valamint kétévente kell megújítani a KRESZ-vizsgát. A BKV-nál összesen 5000 járművezető dolgozik, ebből mintegy 3000 a buszvezető.
Földényi György, a sztrájkbizottság elnöke korábban azt közölte, hogy ha a szeptember 4-ei sztrájk eredménytelen lesz, a munkabeszüntetés ellenére sem jön létre a bérmegállapodás, akkor egy héttel későbbre újból sztrájkot hirdetnek. Ez viszont már mindaddig tart majd, amíg létre nem jön a bérmegállapodás.
2005 februárjában hosszan elhúzódó tárgyalások után fogadták el a szakszervezetek a cégvezetés személyenkénti 16 ezer forintos béremelési javaslatát. 2006-ban pedig személyenként átlagosan 19 ezer forintos béremelés volt a cégnél. Mindkét esetben az "utolsó pillanatban" elért megállapodással lehetett elkerülni a szakszervezetek által kilátásba helyezett sztrájkot. Idén a BKV vezetése havonta és dolgozónként 15 ezer forintos béremelést ajánl. Ezzel szemben a szakszervezetek még további hat százalékos bérfejlesztésre tartanak igényt.
Szolidaritást kér a MOSZ
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását kezdeményezi a BKV-nál tervezett sztrájk kapcsán kialakult tisztázatlan jogi helyzet miatt - közölte Palkovics Imre, a szövetség elnöke.
Azzal, hogy a BKV más munkahelyekről csábít át sofőröket a sztrájk idejére, elveszi a munkavállalók törvényben biztosított, sztrájkhoz való jogát. A sztrájktörés magában hordozza azt, hogy a munkásság nem tudja demokratikus úton érvényesíteni követeléseit - olvasható a közleményben. Mint Palkovics Imre írta: a MOSZ arra kéri tagjait és minden munkavállalót, hogy legyenek szolidárisak, és ne szerződjenek azzal a céggel alkalmi munkára, amely sem a munkavállalók jogos bérkövetelését, sem jogait nem biztosítja.
Az MTI a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtótitkárságán úgy értesült, hogy az OÉT titkárságához kedd délutánig nem érkezett hivatalos megkeresés a Munkástanácsok Országos Szövetségétől. Szükség esetén néhány nap alatt összehívható az OÉT-t, ha ebben az érintettek megegyeznek - jelezték.
Negyedike egyre jobban kísért
Sztrájktörő kerestetik!
Mi lesz ebből? Továbbra sincs megállapodás
MTI