A legtöbb szavazatot pedig a Szerb Radikális Párt (SRS) kapta. A távozóban lévő parlament legerősebb pártja 1,3 százalékkal növelni tudta ugyan szavazatarányát az előző választáshoz képest, de - a viszonylag magas, 60,4 százalékos részvétel miatt - így is egy mandátummal kevesebbre számíthat, mint az előző parlamentben.
A szavazóurnák lezárása után négy órával még csak az látszott biztosnak, hogy a parlamentben a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Vojislav Seselj pártjának 81 mandátuma lesz, Boris Tadic államfő Demokrata Pártjának (DS) 65, Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) 47, a gazdasági szakemberek liberális irányzatú pártjaként emlegetett G17 Plusznak 19, a milosevici örökséget ápoló Szerb Szocialista Pártnak (SPS) 16, és a liberálisok
vezette négyes pártszövetségnek 15.
A nemzeti kisebbségeket képviselő pártok közül biztos befutónak számít a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 3 képviselővel, a dél-szerbiai bosnyákok pártja 2 képviselővel, s két roma párt 1-1képviselővel. A határon mozog, s a pontos végeredmény kiszámítása után akár parlamentbe is juthat még a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, s a délnyugat-szerbiai albánokat képviselő választási szövetség.
A biztos és végleges eredmény - tekintettel a bonyolult szavazatelosztási rendszerre - csak január 25-re várható. Az azonban máris csaknem bizonyos, hogy - amennyiben hinni lehet a választások előtti politikusi nyilatkozatoknak - a demokratikusnak minősített szerb pártok valamilyen koalíciója fog majd kormányt alakítani, mivel Seselj pártjával koalíciót kötni csak a szocialisták mutatkoztak hajlandónak, ám ők ketten kevesek a kormányzáshoz. A kormányalakítás azonban nehéznek ígérkezik, s a nemzeti kisebbségek számára kedvezőtlen körülmény, hogy ehhez nem lesz szükség - vagy csak alig - az ő támogatásukra.
Szerbiában egy lakosra 1600 dolláros államadósság jut
Szerb piacon erősítene a Mol
Az OTP jövőre leányaira fordítja figyelmét