Szociális válság is fenyegeti az Európai Uniót, amely a II. világháború utáni legsúlyosabb munkanélküliségi helyzettel kényszerül szembenézni
Szociális válság is fenyegeti az Európai Uniót, amely a nemzetközi gazdasági válság miatt a második világháború utáni legsúlyosabb munkanélküliségi helyzettel kényszerül szembenézni - figyelmeztetett az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, Jean-Claude Juncker hétfőn este Brüsszelben.
A luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter a csoport találkozóját követően úgy vélte, akkora nagyságrendű munkahely megszűnése fenyeget, amely európaiak millióit juttathatja a reménytelenség állapotába.
Juncker szavai az Európai Bizottság aznap kiadott tavaszi előrejelzését erősítették, a prognózis szerint az unióban idén közel 10, jövőre 11 százalékra nő a munkanélküliségi ráta. Spanyolországban a 20 százalékot is megközelíti az arány, de több kelet-európai országban is jelentős növekedésre számít a bizottság. A luxemburgi politikus szerint ezért sürgősen át kell gondolni, kell-e módosítani az EU szociális modelljén.
Juncker egyúttal arra sürgette a cégeket, hogy elbocsátás helyett próbálják más úton, például a munkaidő csökkentésével megoldani gazdasági nehézségeiket. Az elnök elmondta, hogy az euróövezeti találkozón megerősítették: a gazdasági felélénkülés érdekében tett intézkedések egyelőre elégségesnek tűnnek, újabb uniós csomagra pillanatnyilag nincsen szükség.
Jean-Claude Juncker szerint az Egyesült Államok után az Európai Unióban is megkezdődhet a gazdaság stabilizálódása. Hozzátette: még nem lehet azt mondani, hogy Európa túl van a mélyponton, bár a helyzet jelenleg nem rosszabbodik.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos kiemelte, hogy az EU most éli a recesszió legrosszabb időszakát, ugyanakkor már pozitív jelek is látszanak. Az említett előrejelzésben a bizottság úgy fogalmazott: ez év végére megállhat a visszaesés az Európai Unióban, és jövőre a gazdaság növekvőbe fordulhat át, bár éves szinten még 2010-ben is csökkenés várható.
Mindketten szükségesnek mondták azt is, hogy az EU tartson ki deficitelőírásai mellett, és járjon el azon tagállamokkal szemben,amelyek tartósan túllépik a bruttó össztermékhez viszonyítva 3 százalékban meghatározott hiányhatárt. Brüsszel már javasolt ilyen eljárásokat a közelmúltban több tagország ellen, és Almunia hétfőn újabbakat helyezett kilátásba, igaz, egyet sem euróövezeti állam ellen.
Szóba került a találkozó előtt az a javaslatcsomag is, amelyet az Európai Bizottság dolgozott ki a spekulációs tőzsdei alapok szabályozására. A bizottság egyebek között azt szeretné elérni, ha a 100 millió eurósnál nagyobb alapok kezelőinek külön engedélyt kellene kérniük az uniós szintű működésre, emellett szigorúbb átláthatósági és kockázatkorlátozási előírások vonatkoznának rájuk. Mint az várható volt, a terv nem nyerte el minden miniszter osztatlan tetszését. A francia Christine Lagarde például leszögezte, hogy jelenlegi formájában nem elégedett a tervvel, és annak módosításáért szólal majd fel a tagországok közti egyeztetéseken.
Kedden a 27 EU-tagország mindegyikének részvételével folytatódik a pénzügyminiszteri ülés. A témák között szerepel a keleti EU-bővítés első öt évének értékelése, az euróövezeten kívüli országok segítésére hivatott pénzalap keretének megduplázása, illetve néhány adókérdés is, köztük a dohánytermékek jövedéki adója.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Szociális válság is fenyegeti az Európai Uniót, amely a II. világháború utáni legsúlyosabb munkanélküliségi helyzettel kényszerül szembenézni .jpg)
.jpg)
Jól sikerült a tőzsdei cég negyedéve.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
