Szóljon bele nyugdíjába!

Ha önkéntes alapon egyelőre nem is tolonganak a magánnyugdíjpénztárak, hogy tagjaik számára különböző kockázati szintű lehetőségeket kínáljanak, két éven belül viszont - a pénztártagokkal ellentétben - már egyiküknek sem lesz választási lehetősége

Mint arról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatása alapján korábban beszámoltunk, a magánnyugdíjpénztári szektor tavaly 8,2 százalék, az önkéntes nyugdíjpénztári pedig 7,75 százalék nettó hozamot ért el. Magán ágon a pénztárak adatszolgáltatása alapján a legmagasabb nettó hozam 2006-ban 10,38, a legalacsonyabb pedig 6,33 százalék volt. Az elmúlt öt év átlagát vizsgálva az éves nettó hozam - pénztártól függően - 6,77 és 10,53 százalék között alakult.

Ugyanezen számokat az önkéntes ágra vonatkozóan is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy - a PSZÁF honlapján adatot közlő kasszák közül - tavaly 5 és 14,44, öt éves távlatban pedig 6,43 és 14,61 százalék között teljesítettek. Önmagából a  hozamadatokból nem állapítható meg, hogy a nagyobb ingadozás és az átlagosan rosszabb teljesítmény minek a következménye, az mindenesetre tény, hogy az önkéntes pénztárak már eddig is élhettek a választható portfoliós rendszer kínálta lehetőséggel, a magánkasszák viszont csak most kezdhetnek ezirányba nyitni.

A hozamok terén a magánpénztáraknál tapasztalt meglehetősen csekély mértékű Gaál Attila, a felügyelet főosztályvezető-helyettese korábban azzal magyarázta, hogy a pénztári portfoliók összetétele vélhetően nem tér el jelentősen egymástól.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a törvény szerint a pénztártagok által választható befektetési portfoliót biztosító rendszert működtethetnek. A választható portfoliós rendszerben a kassza a pénztártag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfoliók valamelyikébe fektethet. A választható portfoliós rendszerben a nyugdíjpénztár vagyona több, különböző kockázatú vagyontömeg között oszlik meg, melyek hozama is különbözik természetesen.

Mindez persze azt is jelenti, hogy egy önkéntes pénztár teljes vagyonára kivetített hozamalakulás már nem csak a vagyonkezelő teljesítményét, hanem tagjainak értékítéletét is tükrözi. Ha például egy kassza minden tagja kockázatos portfoliót választ és ezen termékek kurzusa jelentősen csökken, akkor akárhogy is igyekszik a vagyonkezelő, nyilván nem nagyon tud a több kockázatmentes (vagyis alacsony, de stabil hozamot kínáló) eszközt tartó pénztár elé kerülni.

Fontos tudni, hogy minden tag csak egy portfoliót választhat, vagyis nem oszthatja meg a befizetéseit a portfoliók között, ugyanakkor lehetőség van egyszerre több önkéntes nyugdíjpénztárban tagnak lenni. Ha valaki egy választható portfolios rendszert működtető kasszának a tagja és nem óhajt portfoliót választani, akkor automatikusan egy kevésbé kockázatos portfolióba sorolják.

Lehetőség van továbbá - pénztáranként eltérő időközönként - a portfoliók közötti váltásra. A portfolió kiválasztása és a későbbi váltás előtt célszerű tájékozódni a portfolióváltás költségeiről, a váltás lehetőségének gyakoriságáról.

Önkéntes nyugdíjpénztár esetén pénztár közgyűlése dönt a rendszer bevezetéséről, módosításáról, megszüntetéséről, azaz nem kötelező a választható portfóliós rendszer bevezetése, mindehhez azonban a felügyelet engedélye szükséges.

Melyik magánnyugdíjpénztárat válasszam?
Melyik önkéntes nyugdíjpénztárat válasszam?

Más a helyzet a magánpénztáraknál. Az ún. választható portfóliós rendszer keretében a magánnyugdíjpénztár 2007-ben és 2008-ban még csak felkínálhatja, 2009-től viszont már köteles felkínálni a tagjainak, hogy háromféle kockázatú (klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) portfolió közül választhassanak.

A felügyelet korábbi közlése szerint nincs tudomásuk arról, hogy valamelyik magánpénztár még az idén be szeretné vezetni a választható portfoliót.

Az új rendszer lényege, hogy az eszközallokációt az életciklusokhoz igazítják. Vagyis az önkéntes pénztáraktól eltérően nem a kassza alakít ki tetszőleges számú és összetételű vagyonkombinációt, hanem jogszabályilag definiálják a portfoliók leírását és pl. a részvények szereplési arányát. Az előírt határokon belül persze a vagyonkezelőknek itt is szabad a mozgástere.

A klasszikus portfolió döntően állampapírokat és egyéb alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz. A kiegyensúlyozott portolióban csekély mértékben már előfordulhatnak nagyobb kockázatú eszközök (pl. részvények, ingatlanok), a növekedési portfolióban pedig ugyanezek aránya már jelentős is lehet.

Ha a tag nem kíván élni a választási lehetőséggel, akkor pénztára életkora alapján megteszi helyette a besorolást. Ezt a besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatárig kevesebb, mint öt éve van hátra, akkor a legmagasabb kockázatú növekedési portfoliót nem választhatja.

Nyugdíjpénztárak: megéri?
Nyugdíj a pénztárból: lehet választani!
Valló munkáltatók: ideje átállni
Pénztártagság: kinek kell (be)lépni?
Nyugdíjpénztárak: bevállalósak a fiatalok