Szülőföld Alap: egyszerre nagyszerű és nyomorúságos?

A Szülőföld Alap a külhoni magyarok pályázati úton támogatásának legjelentősebb fórumává nőtte ki magát - jelentette ki Kolber István területfejlesztési államtitkár a parlamentben, az alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztőjeként.

Az államtitkár közölte: a Szülőföld Alap működése 2007-től a külhoni magyar támogatás intézményrendszerének strukturális átalakítása következtében megváltozott. A kormány továbbra is a Szülőföld Alapon keresztül szeretné támogatni a külhoni magyarok szülőföldjükön való boldogulását - tette hozzá.

Kolber István elmondta, hogy a Szülőföld Alap egy elkülönített állami pénzalap, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, az anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez. Kitért arra, hogy az alap elvi és stratégiai irányítását ellátó, tizenöt főből álló tanács 2005. július végén kezdte meg működését, később meghatározta a 2005. és 2006. évre vonatkozó pályázati prioritásokat.

Mint elhangzott, tavaly változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégium számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millió forint volt. Ennek okaként Kolber István azt nevezte meg, hogy 2006-ban nagyobb részesedést kapott a keretösszegből a másik két szakmai terület. Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak lehetősége volt felajánlani személyi jövedelemadójának egy százalékát az alap számára. Így az alap 2005-ban 110 millió forinthoz, míg 2006-ban 88 millió forinthoz jutott.

Az államtitkár szólt arról, hogy Románia EU-csatlakozásával új helyzet alakult ki, hiszen az új évezredben a magyarság túlnyomó többsége azonos politikai-gazdasági keretek közé került. A nemzetpolitikában érvényesített koncepcióváltás a határon túli magyar támogatási rendszer átalakítását is szükségessé tette - fejtette ki.

Kolber István megemlítette, hogy a támogatási rendszeren belül a kormány kezdeményezte a gyakran párhuzamos támogatásokat nyújtó rendszerek megreformálását. Ennek következtében átalakult a Szülőföld Alap rendszere, amely a kibővült forrásokkal és feladatkörrel a legjelentősebb pályázati lehetőséggé vált a külhoni magyar programok számára. Elhangzott az is, hogy a korábbi irányító testület, a tanács feladatait a regionális egyeztető fórum látja el.

A kibővült anyagi forrásokkal rendelkező alap az új körülmények között is képes lesz hatékonyan hozzájárulni a külhoni magyar közösségek versenyképességének növeléséhez - szögezte le Kolber István.

Németh Zsolt a magyar nemzetpolitika "nyomorúságos állapotáról" beszélt. Felszólalásának elején örömét fejezte ki, hogy idén nem marad el a Szülőföld Alap beszámolójának parlamenti vitája, ahogyan ez tavaly történt. Az ellenzéki politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy kevés meghívott jött el a határon túli szervezetek vezetői közül. Ha úgy látják, hogy értelme van, akkor eleget tesznek a meghívásnak - vélekedett.

A fideszes politikus azt mondta, az alap csak politikai bazár, a nemzeti összetartozás politikája pedig nem redukálható pénzosztásra, mert ez méltatlan a magyar államhoz és a legitim határon túli szervezetekhez. Németh Zsolt kudarcnak nevezte, hogy a magyar állampolgárok személyi jövedelemadójának egy százalékából származó forrás folyamatosan csökken, mostanra az alap bevételének nagyjából az öt százalékát teszik ki. Ha ez lenne a magyar társadalom nemzeti szolidaritásának mértéke, akkor nagyon nagy baj lenne - szögezte le. Az ellenzéki képviselő azt mondta, ő sem adja az egy százalékát a Szülőföld Alapnak.

Németh Zsolt kevésnek tartotta az egymilliárd forintos támogatást és komolytalannak nevezte a miniszterelnök által a napokban bejelentett majdnem 700 millió forintos többlettámogatást. A magyar nemzetpolitika nyomorúságos állapotát jól tükrözi a Szülőföld Alap - fogalmazott a fideszes politikus.

281 millió határon túli oktatásra

MTI