A lap szerint a csütörtök este született két személyi döntés - amelynek értelmében Herman Van Rompuy kereszténydemokrata belga miniszterelnök lett az Európai Tanács elnöke, Catherine Ashton munkáspárti brit kereskedelmi EU-biztos pedig az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője - nem annyira a "megérkeztünk", hanem sokkal inkább a "nincs itt semmi látnivaló" üzenetét hordozza.
Az elnöki tisztséget a december elsején hatályba lépő Lisszaboni Szerződés hívja életre, az eddig is létező főképviselői posztot pedig ugyanez a szerződés jelentős jogkörökkel erősíti meg.
A lap szerint Brüsszel számára abban rejlik a személyek kiválasztásának a haszna, hogy sem Van Rumpuy, sem Ashton nem fog Párizs, Berlin, illetve az Európai Bizottság fejére nőni: egyikük sem fog akkora figyelmet magára vonni sem Európában, sem máshol, hogy azzal túl sok vizet zavarjon.
"Egy olyan EU, amely nem képes eldönteni, hogy valóban egységes hangon akar-e megszólalni, mindazonáltal jobban járt volna ezen új posztok megteremtése nélkül" - vélekedett a The Wall Street Journal Europe.
Európa új urának még ki kell találnia saját magát
Megvannak az emberek az új uniós posztokra
Férfiuralom az új EU-bizottságban?
MTI