Az állami nyugdíjrendszerben is vannak kockázatok és el kell felejtenünk azt a tévképzetet, hogy az állam majd jólétet biztosít nekünk öregkorunkra
Az állami nyugdíjrendszerben is vannak kockázatok és el kell felejtenünk azt a tévképzetet, hogy az állam majd jólétet biztosít nekünk öregkorunkra. Aki nem akar elszegényedni miután nyugdíjba vonult, annak magának kell elkezdenie takarékoskodni, az öngondoskodás egyre inkább felértékelődik - nemcsak a nyugdíjreform miatt, hanem a várható demográfiai változások okán is. Az állami nyugdíjrendszer egyensúlya 10 év múlva jócskán megbillenhet - hangzott el egy budapesti háttérbeszélgetésen.
A CIB Bank lakossági üzletágának vezetői ma arról szerveztek Budapesten sajtóbeszélgetést, hogy elkerülhető-e az idős kori elszegényedés? A téma nem csak a magánnyugdíjpénztári befizetések állami átirányítása miatt aktuális, hanem a magyar kirovó-elosztó rendszer egyensúlyának megbillenése miatt is.
Lamboy Judit, a bank lakossági üzletágának vezetője előadásában figyelmeztetett rá, hogy Magyarországon még mindig kevesen vannak azzal tisztában, hogy az adott évi befizetett járulékok fedezik ugyanazon év nyugdíjkifizetéseit. Ez azért hangsúlyos, mert egyre inkább az a tendencia, hogy kevesebb eltartó jut egy nyugdíjasra - ennek egyrészt demográfiai okai vannak, másrészt pedig a munkaerőpiac szűkülésére is visszavezethető: magyarul kevés a járulékfizető, és egyre több a nyugdíjas. A kasszát ennek ellenére kellene egyensúlyban tartani, de közelebbről megvizsgálva az aktívak és inaktívak helyzetét, még több aggodalomra van okunk.
A nyugdíjasok és a számok
Magyarországon 3 millió nyugdíjas van, ebből csak másfél millióan olyanok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt. 320 ezren korkedvezményes öregségi juttatást kapnak, míg igen magas a rokkantnyugdíjasok száma (összesen 750 ezren vannak, míg 220 ezer megváltozott munkaképességű ellátott van). Ezek után nem is meglepő, hogy hazánkban a 62 éves nyugdíjkorhatár ellenére a nyugdíjrendszerbe belépők átlag életkora 58 év (a férfiak átlagosan 4 évvel, a nők 2 évvel előbb hagyják ott munkahelyüket).
A népességadatokból azt látjuk, hogy 2,5 eltartóra jut egy nyugdíjas, csakhogy a kép így csalóka. Lamboy Judit emlékeztetett rá, hogy a 4,3 millió járulékfizető 42%-a fizeti a járulékot minimálbér után (összehasonlításképpen Szlovákiában ez a szám 14%) - ez pedig a járulékvagyonnak csak mintegy 12%-át teszi ki. "Tehát 2,5 millió elégséges járulékfizetőnek kell eltartania 3 millió nyugdíjast, vagyis 1,4 eltartó jut egy eltartottra. Egy járulékfizető egy nyugdíjas havi juttatásának csak mintegy 70%-át fedezi, ha árnyaljuk a képet" - mondta el Lamboy. Ha belegondolunk egy házaspár, melynek mindkét tagja dolgozik, képtelen a saját szüleinek nyugdíját kitermelni.
Surányi Zoltán, Lamboy Judit és Horváth Krisztián a sajtóbeszélgetésen
Sok a minimálbéres
A minimálbérre bejelentettek magas számával Lamboy szerint az a baj, hogy nem tükrözik a valós vagyoni helyzetet. "A hitelezésnél tapasztaltuk, hogy az általunk meghatározott ún. vélelmezett jövedelem magasabb, legalább is a minimálbéres fizetésekről beszámoló ügyfeleink életkörülményei általában erre engednek következtetni" - mondta Lamboy. Ezt a jelenséget a lakossági üzletág vezetője részben a magas járulékszinttel magyarázta, régiós összehasonlításban Magyarország az élen jár e tekintetben, az elmúlt négy évben az élőmunkát terhelő nyugdíjjárulék 26,5%-ról 34%-ra duzzadt. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a régióban Magyarországon a legnagyobb az átlagjövedelemre vetített nyugdíjszint, ami átlagosan 88 ezer forintot jelent. "A vásárlóerőt vizsgálva viszont ennyi pénzből nem lehet megélni" - hangsúlyozta Lamboy.
Ijesztő számok
Horváth Krisztián (képünkön), a CIB lakossági üzletágának fejlesztési igazgatója konkrét példákkal szemléltette, hogy mire számíthat az, aki csak az állami nyugdíjból akarja fedezni a munka utáni életet. A felvázolt három példánál 35 év szolgálati idővel számoltak a bank szakemberei.
A nyugdíjkassza egyensúlya tehát igen törékeny, de 10 éven belül a rendszernek egy igen nagy sokkot is el kell tudnia viselnie, a Ratkó-korszak gyermekei ugyanis akkor lesznek majd nyugdíjasok. Összehasonlításul: míg tavaly 105 ezren lettek nyugdíjasok, egy évtized múlva 160 ezer lesz az új belépők száma.
Az elöregedő társadalom és a nyugdíjrendszerek egyensúlyának fenntarthatósága ma már egész Európa problémája, egyelőre több "állami" megoldás is létezik a probléma kezelésére.
Az egyik lehetséges eszköz a járulékok emelése, ez Magyarországon valószínűleg nem járható út, ráadásul a nyugdíjtörvény tegnapi parlamenti vitájában Cséfalvay Zoltán államtitkár (NGM) hangoztatta is, hogy a kormányzatnak nincs is ilyen szándéka. Lehet növelni a járulékfizetők bázisát a szürke- és feketegazdaság felszámolásával - ilyen törekvései az előző és mostani kormánynak is vannak. Illetve meg lehet emelni a nyugdíjkorhatár, de ettől szintén elzárkózik a kabinet. Ezzel a megoldással épp a görögök próbálják meg egyensúlyba hozni a nyugdíjkasszát, ott az 53 éves korhatárt emelték 67-re. "Ha több járulékot akarunk beszedni, akkor egyszerűen több gyerek kell, és az tíz éves távlatban már éreztetni fogja hatását" - mondta Lamboy. Ehhez azonban a mostaninál kedvezőbb gazdasági helyzet is szükséges - vagyis meg kell céloznia növekedést.
A fenti adatokból is látszik, hogy az időskori elszegényedés ellen a megoldást nem várhatjuk az államtól - összegzett Surányi Zoltán, a bank lakossági üzletágának egyik szakértője. Öngondoskodás nélkül számolnunk kell azzal, hogy életminőségünkben jelentős romlás állhat be, viszont, ha időben el kezdünk félre rakni, akár meg is kétszerezhetjük az állami nyugdíjunkat - mondta el a szakember. "Le kell számolnunk azzal, hogy az állami nyugdíj elég, nekünk is hozzá kell tennünk befizetésekkel, hogy idős korunkban ne fenyegessen az elszegényedés réme" - mondta Surányi, aki szerint a megtakarítást a pazarlás felszámolásával a legkönnyebb elkezdeni. Emlékeztetett arra is, hogy nem csak nyugdíjcélú megtakarítási formákkal gondolhatunk a jövőre.
Az adókedvezményt biztosító megoldások szintén alkalmasak az előtakarékosságra, így például a tartós befektetési számlák (tbsz), melyeknek első felhalmozási időszaki december 31-én ér véget. A banknál úgy számolnak, hogy a megtakarításokkal rendelkezők akár 40%-a is tbsz-számla tulajdonosává válhat. De erre célra hozta létra CIB például az ún. Malacpersely számláját, ahol rendszeresen, de kisebb összegeket lehet havonta elhelyezni, a hozam pedig eddig megegyezett az épen aktuális alapkamattal.
A CIB szakemberei szerint ráadásul az állami nyugdíjrendszer is rejt magában kockázatokat, olyan tényezőket, amire az egyén nem tud hatni, így például a születésszám vagy a munkaerőpiaci helyzet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az állami nyugdíjrendszerben is vannak kockázatok és el kell felejtenünk azt a tévképzetet, hogy az állam majd jólétet biztosít nekünk öregkorunkra 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
