Úgy tűnik, Görögország most sem a megfelelő úton halad és a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük
Úgy tűnik, Görögország most sem a megfelelő úton halad; a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük: több reformot, több megszorítást, továbbá nyilvánosságra kell hozni a privatizációs program részleteit - nyilatkozta Jan Kees de Jager, holland pénzügyminiszter az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek hétfői találkozóján, Brüsszelben.
De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnek várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben - tette hozzá. A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. "De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról" - fogalmazott De Jager.
A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól - tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni - fogalmazott Reynders.
Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a "fájdalmas" görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra. Bini Smaghi szerint a kötvénylejáratok időbeli eltolása nem javítana számottevően a görög államadósság fenntarthatóságán és vélhetően következményekkel járna az adósokra nézve. "Nagyon nehéz megkülönböztetni a lejáratok meghosszabbítását egy leírástól, (...) bár az ilyen lehetőségeket vizsgálni kell" - tette hozzá.
A hírügynökségnek nyilatkozó, a tárgyalásokat jól ismerő források és elemzők is úgy látják, hogy a további pénzügyi segítség folyósítását további állami vagyon értékesítéséhez, valamint a reformok felgyorsításához kötik. Elemzők szerint az athéni kormányzat akár 60 milliárd eurós hiányt is bejelenthet a következő két évre. Platón Monokrousszosz, a görög privatizációs folyamatban is tanácsadóként részvevő EFG Eurobank Ergasias bank vezető elemzője 50-60 milliárd euró közötti hiánnyal számol, attól függően, hogy a kormány képes lesz-e teljesíteni növekedési és hiánycéljait.
A görög kormány korábban a privatizációtól 50 milliárd eurós bevételt remélt a 2015-ig terjedő időszakban, elsősorban az állami ingatlanvagyon értékesítésétől. A folyamatot nehezítik azonban a munkabeszüntetések, számos jogi nehézség és a Papandreu-kormányon belüli nézeteltérések. Athén az idei év végéig 2-4 milliárd euró körüli privatizációs bevételcélt jelölt meg az ingatlanértékesítések első körétől.
Görögország vállalati tulajdontól is megválhat: még az idén túladna az egykori távközlési monopóliumban, a Hellenic Telecommunications-ben tartott 20 százalékos részvénycsomagjának egy részén, jövőre pedig egy 17 százalékos hányadot értékesítene az állami energiaszolgáltatóban. További privatizációk érinthetik az állami szerencsejáték-monopóliumot, az OPAP-ot, a gázszolgáltató monopólium DEPA-t, számos állami tulajdonú kaszinót, illetve a helyi vízközműveket is.
Az Állami Energiaszolgáltató Vállalat esete különösen nehéznek bizonyul, mivel az energiaügyi miniszter, Tina Birbili ragaszkodik az állami kontrollt biztosító 51 százalékos tulajdonhányad megtartásához. Szerinte a vállalat stratégiai jelentőségű, és egyedül a többségi tulajdon megtartásával fékezhetik meg az elektromos áram árának növekedését. A lépést a vállalat legnagyobb szakszervezete is ellenzi, amely 48 órás gördülősztrájk meghirdetését is kilátásba helyezte.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Úgy tűnik, Görögország most sem a megfelelő úton halad és a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
