Többet öntözni, másképp művelni

A rendszeresen öntözött mezőgazdálkodási területek arányát a jelenlegi 70-80 ezer hektárról legalább 100 ezer hektárral kellene növelni az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok átvészelése érdekében - mondta Lajkó Ákos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnök-helyettese egy tudományos konferencián.

Közölte: amíg az elmúlt évtizedekben körülbelül 10 évente lehetett jelentősebb száraz időszakokkal számolni nyaranta, addig az idei komoly aszály az elmúlt tíz évben már a negyedik.

A termésbiztonság, azaz az évről-évre kiegyensúlyozott termelés érdekében választ kell adni erre a jelenségre, márpedig az öntözési infrastruktúra bővítése az egyik leghatékonyabb módszer - tette hozzá Lajkó Ákos.

Beszámolt arról, hogy az öntözött területek aránya 2 százalékot tesz ki az összes szántóföldi, és kertészeti területhez viszonyítva. Nyugat-Európában ez az arány a jelentősebb agrárgazdaságokkal bíró országokban 10 százalék felett van. Az elnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az 1990-es években még Magyarországra is hasonló arány volt jellemző, akkor mintegy 400 ezer hektáron lehetett öntözni.

Lajkó Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az aszály elleni védekezésnek nem szabad csupán öntözésben kimerülnie. Ésszerű talajműveléssel, megfelelő tápanyag-utánpótlással javítható a növények ellenállóképessége - mondta. Utalt arra, hogy a gazdálkodók nagy része elmulasztja a 3-4 évente szükséges talajlazítási munkálatokat, márpedig ennek hiányában a talajtömörödöttség miatt a növények még akkor sem tudják felvenni a szükséges vizet, ha az bőségesen rendelkezésre áll.

Lukács József kifejtette: az idei aszály nagyságát jól érzékelteti a leginkább aszályérzékenynek számító kukorica ez évi termésátlaga. A hektáronként 3,9 tonnás átlagtermésnél az elmúlt 17 év alatt csak a 2003. évi volt gyengébb.

A gazdák is hibásak az aszálykárokért
50 év legsúlyosabb válsága előtt az állattenyésztés?
Súlyos év: fagykár után aszálykár

MTI