A GKI elnöke kifejtette: az európai uniós tagsághoz a kezdetektől fogva számos illúzió kapcsolódott, amelyek később elkerülhetetlenül egyfajta csalódottsághoz vezettek az újonnan csatlakozott országok polgárai körében. Sokan úgy vélték, hogy a tagság önmagában gyorsuló gazdasági növekedést és bérfelzárkózást, fokozódó külkereskedelmi integrációt és bővülő tőkeáramlást eredményez, ezt azonban az elmúlt öt év egyáltalán nem igazolta.
A bőséges uniós források, támogatások egy másik olyan terület, amelyet komoly várakozások előztek meg - mutatott rá Vértes András. Bár Magyarország a hivatalos statisztikák szerint előkelő helyen áll a források lehívásában, a pénzek az uniós és a magyar bürokrácia késlekedése miatt gyakran csak nagy késéssel jutnak el a vállalatokhoz. Ez a tendencia szintén ront az EU megítélésén - vélekedett.
Illúzió vagy realitás? Még öt év euró nélkül |
A GDP-felzárkózás vonatkozásában a GKI elnöke úgy vélte, hogy azt 15-20 éves távlatban érdemes értékelni. Igaz, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP vonatkozásában gyakorlatilag nem mutatott konvergenciát Nyugat-Európához a csatlakozás óta, ám a szakember példaként Írországot említette, amely tagsága első másfél évtizedében kifejezetten lemaradást mutatott, és csak a második 15 évben tudott ezen fordítani. Arra is emlékeztetett, hogy a gyengülő forint önmagában is csökkenti a magyar GDP összehasonlításoknál használt, euróban kifejezett értékét.
Alacsonyabb szja-kulcsokat, de növekvő adóalapot eredményezhetnek a kormány adótervei. Jöhet a szuperbruttó - Önnek szuper a nettó? Szavazzon! |
Az Unió jól járt, de Magyarország tök utolsó
A lengyelek lemondtak a 2010-es euróról
Eurónk nincs, de bizottságunk lesz hozzá
Az euró mentette meg Európát
MTI, Privátbankár