Jövőre a GDP-arányos újraelosztás 1,5-2 százalékponttal csökken, s ez a szabad demokratáknak azt a méltányos kívánságát is tartalmazza, ami a kiadási plafonra vonatkozik - mondta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc ismertette azt is, hogy a 2006. évi, még kiigazítatlan 52,3 százalékos újraelosztási arány jövőre 46,7 százalékra mérséklődik
Gyurcsány Ferenc a nemzetközi pénzpiacok válsága nyomán kialakult romló gazdasági konjunktúrára utalva megjegyezte, hogy a jövő évre tervezett 3 százalékos növekedés lefelé mutató kockázatokat tartalmaz.
"Ezért arra kértem a pénzügyminisztert egyetértésben a jegybank elnökével, hogy készítsen olyan számításokat, amely a jelzett három százaléknál alacsonyabb GDP növekedést, s annak költségvetési következményeit is számba veszi" - közölte a miniszterelnök.
A nemzetközi pénzpiacok helyzetét elemezve Gyurcsány Ferenc megállapította: "emberemlékezet óta nem volt példa arra az Egyesült Államokban, hogy államosítanak, mégpedig a neokonzervatívok." Az események az elmúlt évtizedekben uralkodó neokonzervatív és neoliberális gazdaságpolitikák korlátaira mutattak rá, valamint arra, hogy a piacok önszabályozó képességébe vetett hit minimum felülvizsgálatra szorul - vonta le a következtetést a miniszterelnök.
A drámai amerikai pénzügyi válság közvetlenül kevéssé érinti a kontinentális Európát, amelynek két okát említette Gyurcsány Ferenc. Egyrészt az európai pénz- és tőkepiacok jobban szabályozottak és jobban felügyeltek, másrészt az Európában forgalmazott pénz- és tőkepiaci termékek kevéssé szofisztikáltak.
A miniszterelnök ennek kapcsán megismételte azt a korábban már felvetett gondolatot, hogy "a nemzeti pénz- és tőkepiaci felügyeleti rendszer mellé minél gyorsabban fel kell építeni az európai felügyeletet, mivel az említett piacok már régen kiléptek a nemzeti keretekből".
A "Van kivel, és van miről megegyezni" mottóval elmondott beszédben a miniszterelnök részletesen elemezte az állami újraelosztás és versenyképesség összefüggését, amelyről véleménye szerint féloldalas vita zajlik. A sokak által hangoztatott recept ugyanis az, hogy ha csökken az adócentralizáció, a jövedelem centralizáció és a GDP újraelosztási aránya, akkor javul a versenyképesség.
A miniszterelnök a skandináv országok példáján mutatta be, hogy az említett tétel nem igaz. A 90-es évek helyreállítási periódusában például Finnországban és Svédországban, miközben az újraelosztási arány csökkent, a jövedelem- és az adócentralizáció nem, időnként még növekedett is.
A 2006-2009. közötti magyar költségvetési kiigazítás összevethető a két skandináv országéval, hiszen itthon - a 2006. évi kiigazítatlan adathoz mérve - 6 százalékponttal csökken a GDP arányos újraelosztási arány, 46,7 százalékra, miközben Finnországban 4 százalékponttal, Svédországban 8 százalékponttal mérsékelték az újraelosztást. Ugyanakkor az említett két országban a jövedelem centralizáció, ami adók és nem adók együttes elvonását jelenti, a kiigazítás alatt nem csökkent - fűzte hozzá.
A központi államigazgatás karcsúsításában "nincs több" - hangoztatta a miniszterelnök, jelezve, hogy 2005-ben a minisztériumok költségvetése 100 milliárd forint volt most pedig 70 milliárd forint.
Kik lesznek a költségvetés nagy vesztesei?
Nagy a kísértés: választási győzelem vagy szigor
Büdzsé-lottó: bejöhetnek a kormány számai
Adóváltozások: van még ötlete a szocialistáknak
MTI