Új becslésében erre az évre 2,2 százalékos, jövőre 2 százalék körüli (de nem alatti) inflációt vár az övezetben, azaz visszavett augusztusi előrejelzéséből, amikor mind az idei, mind pedig a jövő évre 2,4 százalék körüli inflációt jövendölt az euróövezetnek. A bank a korábbi olajár-drágulás korábban feltételezettnél erőteljesebb kihatásait említi és különösen aggódik a bérek mostaninál erőteljesebbnek tűnő változása miatt.
Elismeri, hogy novemberben is sikerült a 2 százalékos EKB-határértéken belül őrizni az inflációs ütemet, már harmadik hónapja, amit az olajárak július vége óta bekövetkezett 17 százalék körüli olcsóbbodása segített. Felhívja viszont a figyelmet arra, hogy újabban ismét az ár emelkedésének vagyunk tanúi, miként az energiaárakkal kapcsolatos adók emelkedésének is. Reméli azonban, hogy az árstabilitást fenyegető tényező közép távon még nem érzékeltetik hatásukat. A jelentés megerősíti, hogy az EKB határozott módon és időben lép majd.
Elemzők szerint az azt jelenti, hogy a hatszori kamatemelés után sem kizárt még egy további, azzal együtt, hogy épp a múlt héten volt egy 25 bázispontos EKB-alapkamatemelés, 3,5 százalékra. A bank ugyanis úgy véli, hogy nevezett kamat még most is alacsony, monetáris politikája igen alkalmazkodó. Az elemzők a jövő évben várják a kamatemelést, kiolvasva azt az Euribor kontraktusok már látható hozamemelkedéséből.
Az EKB egyébként is gyorsabb gazdasági növekedést prognosztizál most, mint pár hónapja: erre az évre 2,7 százalékost, jövőre 2,2 százalékost. Utóbbinál 2,1 százalékot jósolt augusztusban.
Lehet-e hinni az OPEC-nek?
Greenspan megszólalt, zuhant a dollár