Toxinok mindenhol! Tele van méreggel, amit eszünk?

Az egészségügyi határérték többszörösét tartalmazó méreg anyaggal, mikotoxinnal szennyezett lisztet vásárolt az egyik fővárosi Spar üzletben a Figyelő. A fogyasztóvédők szerint az illetékesek agyonhallgatják az élelmiszerekben jelen lévő toxinok egészségügyi kockázatát – írja a Figyelő eheti címlapsztorijában.

Riasztást adott ki márciusban az Európai Unió élelmiszer-biztonsági információs rendszere, az RASFF, méghozzá a német szakhatóság bejelentésére. Egy ottani forgalmazónál a magyar Eredeti Ziegler Ostya Gyártó Kft. sajtos tallérjában találtak az egészségügyi határértéket meghaladó, a fuzárium gomba termelte méreganyagot, DON toxint (deoxynivalenol). A terméket itthon is forgalmazták, ám a gyártónál csak napokkal az uniós riasztás után jelentek meg a magyar ellenőrök. Április 7-én az osztrák hatóság is bejelentést tett a toxinos tallérról, amelyet a cég közben visszahívott és megsemmisített. Az elmúlt években ez már a sokadik riasztás, amelyet a fuzárium valamelyik toxinjával szennyezett magyar élelmiszer, vagy az alapanyaga, a gabona miatt rendelt el az unió - írja a lap.
 
A DON toxinos magyar durumtészta miatt 2009 júniusában riadóztak; az ugyanilyen méreganyagot tartalmazó, feldolgozatlan magyar búza miatt 2008 márciusában figyelmeztette a RASFF az uniós tagokat, s a négy hónappal azelőtt elcsípett szlovák popcornban is a DON toxinos magyar alapanyag volt a ludas. Mégis, a riasztásokról és az ezek nyomán indult hatósági vizsgálatokról szóló közleményeken kívül kevés a hivatalos információ arról, milyen érdemi központi intézkedéseket rendeltek el a színfalak mögött a további esetek megelőzésére. Az viszont magáért beszél, hogy a Figyelő az ostyák visszahívása után is talált a kereskedelmi forgalomban olyan élelmiszereket, amelyekben a méreganyag meghaladta az egészségügyi határértéket.

A Figyelő független laboratóriumokban vizsgálatokat végeztetett el. Ezek tanúsága szerint a boltokban véletlenszerűen kiválasztott, nyolcféle búzaliszt közül az egyik – egy Spar üzletből származó – az F2 toxinból (zearalenon) a megengedett határérték több mint négyszeresét tartalmazta. Két tótkomlósi termékben pedig DON toxinból mértek határérték feletti szennyeződést. Az utóbbi toxinból az ugyancsak véletlenszerűen kiválasztott 10 péksütemény közül a felnőttekre egy Auchanban vásárolt stangli, míg a kisgyermekekre további három termék – egy Auchanban beszerzett, illetve két Lipóti készítmény – bizonyult veszélyesnek

„A megugrott toxintartalom drámai következményei hamar megmutatkoztak az állattenyésztésben” – erősíti meg a Figyelőnek Magyar József, a szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója. A cég saját integrációban nevelt baromfit dolgoz fel. A beszállítóktól vásárolt keveréktakarmány ugyan hivatalosan – a gyártó szerint – toxinmentes, de gyanús, hogy ugyanolyan összetételű takarmánnyal az egyik hizlalási időszakban gyorsan, a másikban feltűnően lassan fejlődnek az állatok. A fuzárium gomba méreganyagai ugyanis lassítják a növekedést.

„Nagyon súlyos a helyzet” – állítja Pick László agrár-nagyvállalkozó. Nála a tenyészkocák 10 százaléka már elpusztult a fuzáriumos takarmánytól, s hullanak a malacok is. A tetemek boncolásakor látszik, hogy a máj, illetve a méregtelenítésben szerepet játszó belső szervek szinte felrobbantak. Mégsem tudják az etetőanyagot lecserélni, mert a piacon nem találnak toxinmentes tételt. Egyes takarmány-összetevőkkel, például búzakorpával egyáltalán nem tudják etetni az állatokat, olyan mértékben fertőzöttek a méreganyagokkal.

A tavalyi csapadékos időjárás következtében az átlagos 4,5–5,0 millió tonnánál eleve kevesebb, 3,7 millió tonna volt az országos búzatermés. A sütőipar 1,2–1,4 millió tonnás igénye mellett hasonló nagyságú a takarmányszükséglet, és jelentős – a tavalyi első 10 hónapban már csaknem 2 millió tonna volt – az export. Amúgy 2010-ben az egész közép- és kelet-európai régióban kevés kalászos gabona termett. Így az exportszerződések teljesítéséhez a nagy nemzetközi gabonakereskedelmi csoportok, a piaci élbolyba tartozó malomipari, takarmánykeverő társaságok és a spekulánsok már az aratáskor lecsaptak a jó minőségű és fuzáriummentes, még viszonylag olcsó tételekre. Aki későn ébredt, annak csak mikotoxinnal – a gombák másodlagos anyagcseretermékével – szennyezett áru maradt.

A gabonalobbi sikerként könyvelheti el, hogy az unió az állati takarmányok még elfogadható – a humán egészségügy küszöbértéket jelentősen meghaladó – toxinszennyezésére csak ajánlást tett. A takarmány célú felhasználás így afféle menekülő út a termelőknek, hogy az emberi fogyasztásra már alkalmatlan gabonát eladják. Ha ez a lehetőség nem lenne, csak a szeszipar dolgozhatná fel a nagyon fuzáriumos búzát, vagy azt el kellene égetni. Ez utóbbira itthon emberemlékezet óta nem volt példa.

Számos kutatási eredmény azt bizonyítja, hogy a toxinos gabona takarmány célú felhasználása is súlyosan veszélyezteti és károsítja a fogyasztók egészségét. Mivel a fusariumgomba-fajok által termelt DON toxin főleg a kalászos gabonafélékben és a kukoricában, illetve az ezekből készül élelmiszerekben – például kenyérben, malátában, müzliben, gabonapehelyben, sörben – fordul elő, még a felkészültebb fogyasztók sem gondolnak arra, hogy húsból, tejből is érheti szervezetüket toxintámadás. Pedig egyes, a Figyelőnek névtelenül nyilatkozó kutatók – a táplálékláncban való előfordulás káros hatásait tekintve – éppen azért tartják más méreganyagoknál is veszélyesebbnek mikotoxinokat, mert azok sok esetben hő hatására, tehát az élelmiszerek elkészítésekor sem bomlanak le teljes mértékben, hanem elraktározódnak a fogyasztó szervezetében. Vagyis lerakódnak az állati, emberi szövetekben, ahonnan nehezen ürülnek ki. Ez a magyarázata annak, hogy a mikotoxinnal szennyezett  takarmánnyal etetett állatok tejéből vagy húsából készített élelmiszerekből átkerül, és – hatását tartósan kifejtve – akkumulálódik a méreganyag az emberi szervezetben. A máj szélsőséges mértékig fokozza a méregtelenítő funkcióját, de így is nehezen, lassan tudja eltávolítani a toxint.

„Különösen a teljes kiőrlésű gabonából, illetve a vegyszermentes technológiával termesztett biogabonából készített élelmiszerek jelentenek fokozott kockázatot” – figyelmeztet Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője. Ezekben a termékekben az átlagosnál sokkal nagyobb lehet a mikotoxin szenynyezés. A laboreredmények alapján a teljes kiőrlésű lisztből készített élelmiszerek fogyasztását megdöbbentően nagy egészségügyi kockázatúnak minősítették. Ennek technológiai magyarázata van. A fusarium gombák által termelt mikotoxinok számos variánsa ugyanis főleg a héjon, a pelyvalevélen, a korpán rakódik le, ezért a korpa szennyezettsége többszöröse a mag belsejének. Ha az őrlemény a korpát is tartalmazza, akkor számottevően megnő az ebből készült élelmiszer toxintartalma.

Privátbankár, Figyelő