Tűzpárbaj a kormány és a jegybank között

A kormány nem ért egyet a jegybank kamatemelésével, mert ezt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.

Az idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett 1 százalékos növekedése várható, vagyis a növekedési teljesítmény csaknem 2 százalékkal lesz jobb, mint azt 2009-ben a költségvetés tervezésekor számították – írják. Ennél is lényegesebb, hogy 2010-ben Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, amely teljesítménnyel az Európai Uniós tagok közül az ötödik legalacsonyabb deficittel rendelkezik – véli a kormány.

A 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az NGM szerint az alapkamat emelését. "A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális" – olvasható a közleményben. (Az Európai Bizottság mai tájékoztatása - amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyébként sem etikai sem szakmai alapon nem tart megalapozottnak - merőben más véleményt tükröz – a szerk.)  A minisztérium szerint Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken.

Magyarországon 2011 és 2013 között biztonságosan beállítható a 3 százalék alatti államháztartási deficit, amelyet a fokozatosan javuló gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, emelkedő beruházások és a kormány által megindított strukturális reformok alapoznak meg – véli az NGM. "Szemben a korábbi évek adathamisításaival, az előttünk álló években Magyarország megbízható tagállam kíván lenni, és reformjaival vissza kívánja szerezni a nemzetközi közösség elismerését és saját tekintélyét" – áll a közleményben.

City: egyre kiszámíthatatlanabb a magyar gazdaságpolitika 

Kövesse valós időben a piacokat! Real-time árfolyamok ingyenes hozzáféréssel a nap 24 órájában! Kattintson! >>>

A kormány felé leadott figyelmeztető lövésként értékelték és az általuk egyre kiszámíthatatlanabbnak nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybank (MNB) negyed százalékpontos hétfői kamatemelését, amely egyébként nem érte teljesen váratlanul a City elemzői közösségét.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemző házak szakértői közül többen is közölték a múlt héten, hogy látnak esélyt az MNB hétfői kamatemelésére, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.

A kamatemelés hétfői bejelentése után Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB "figyelmeztető lövéséről" lehet szó, és a döntésben része lehetett annak is, hogy a monetáris tanácsi tagok a jegybank függetlenségének megnyirbálását célzó erőfeszítéseket vélnek látni a kormány részéről.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint valószínűleg a romló kockázatvállalási készség, a kormány "mind kiszámíthatatlanabb" gazdaságpolitikája és a célszintet makacsul meghaladó infláció volt a kamatemelési döntés fő tényezője.

Szomorú nap

A monetáris tanács csaknem egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,50 százalékra  - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

Utoljára 2008 októberében emelt kamatot a monetáris tanács, azóta (amikor is 11,5 százalékra ugrott az alapkamat) a testület vagy változatlan szinten tartotta, vagy csökkentette a kamatot - jelezte az MNB elnöke, aki szerint "ilyen értelemben ez egy szomorú nap".

A kamatemelés hátterében az új inflációs jelentés áll, amely szerint az idén a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra, jövőre a korábbi 3,5 százalékról 4,0 százalékra emelkedett a jegybank inflációra vonatkozó prognózisa, miközben 2012-re 3,3 százalékra csökkent a korábbi 3,4 százalékos előrejelzésről - magyarázta Simor András.

A kamatemelést indokolva a nyersélelmiszer-árak és ennek nyomán a feldolgozott élelmiszerárak emelkedését említette az elnök. Ehhez járulnak az ágazati különadók, amelyek nyomán 2011-ben 0,3 százalékkal nő az infláció, s ez ismétlődhet meg 2012-ben is.

A jegybank elnöke jelezte: az árstabilitást nem segíti, ha helytálló az Indexen megjelent információ, miszerint a kormány  meg kívánja emelni 3 százalékos inflációs célt, s ezt a monetáris tanácsba tavasszal bekerülő új tagok támogatnák.

"Nagyon remélem, hogy ennek igazságtartalma nulla, de egy ilyen hír önmagában erősíti az inflációs várakozást, és az inflációs várakozás gerjeszti az inflációt. Az inflációs cél megemelése mellett semmilyen közgazdasági érv nem szól" - rögzítette Simor András. Hozzáfűzte: a régió többi országában az inflációs cél csökkentése van napirenden: Csehországban 2,0 százalék, Lengyelországban 2,5 százalék az inflációs cél, Romániában idén 3,5 százalék, jövőre 3,0 százalék, 2013-ra 2,5 százalék az inflációs cél.

MTI, Privátbankár